Irodalmi Szemle, 1965

1965/2 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (3. folytatás)

Megközelítettem a bejáratot. Sehol senki, akit ismernék. Zsebrevágtam a kezem, és még közelebb hintáztam, hogy egy kicsit szétnézhessek és megállapíthassam, mi történik. Egyszercsak a tömeg mozgásba jött, a kíváncsiskodók félrehúzódtak, kijött Oswald. Alig három és fél méternyire volt tőlem. Kihívóa" vigyorgott. Nem tudom leírni, milyen érzéseket váltott ki akkor belőlem. Elvesztettem az önuralmamat. Nem állt a közelemben senki. S egyszerre ez az ember. Bizonyára előrántottam zsebemből a revolvert és felszaladtam néhány lépcsőfokot. — A rendőrök félrelöktek volna. Biz­tosan megőrültem. A ravaszt csak egyszer nyomtam le. Útban a rendőrségi fegyház felé eszembe sem jutott, hogy bárkiben is kárt okozzak. Ez az ember mindent lerom­bolt bennem, amit szeretek és amiért éltem. — Aztán emlékszem, hogy a földön feküdtem. És kiabáltam: „Ne üssetek. Jack Ruby vagyok, mit keresek én itt? Miért tapostok rajtam? Jack Ruby vagyok, nem vagyok én bűnöző.“ Vasárnap, 11 óra 21 perc Odavonszoltak a felvonóhoz. Felvittek. Mondták, hogy agyonlőttem Oswaldot. Csak akkor eszméltem rá, mit is tettem. Csak annyit hallottam, hogy mondom. „Istenem ...“ Vasarnap, 11,00 ora Texas tűikor, ahol az amerikaiak... több­szörös nagyításban látják önmagukat. John Bainbridge: The Super - Americans Texasnak körülbelül annyi a lakosa, mint Csehországnak és Morvaországnak együttvéve, tehát nem egész 10 millió. De kiterjedését nézve nagyobb, mint bármelyik aurópai állam, a Szovjetuniót kivéve. S különben is, mintha csupa „leg-‘‘-ből állna össze az egész állam. TEXAS büszkélkedhet az Unió ötven állama közül a legtöbb szántófölddel. Első szarvasmarha-, bá- rány- és kecske-állomány, számát tekintve. A legtöbb gyapjút, gyapotot és angóra-kecske- szőrt, rózsát és spenótot termeli. (Ha esetleg mindez a „Csibész tengerész“-t juttatja az olvasó eszébe a rajzfilmek első korszakából, a film nem is jár olyan messze a hírhedt texasi felfuvalkodottságtól.) Texas vezet az ásványi anyagok kitermelésében: területére az Egyesült Államok termelésének közel egyne­gyede jut. A legtöbb ként, grafitot, aszfaltot, földgázt termeli — és főleg nyersolajat: a 189 000 fúrótorony mintegy 900 millió barrelt termel ki évente — az egész amerikai mennyi­ségnek mintegy kétötödét — és még csaknem a fele ott marad a földben abból, ami az Egye­sült Államoknak rendelkezésére áll (vagy ami­ről egyáltalán tudnak pillanatnyilag). Texas veszi ki legnagyobb mértékben részét az ame­rikai petrokémiából (nyersolaj feldolgozása műanyagokká, szintetikus gumivá, orvosságok­ká, stb.), második helyen áll a repülőgépgyár­tásban, s a gépkocsi, mezőgazdasági gépek és újságpapír gyártásában a vezető államok közé tartozik. Sokat keres a nemzetvédelemnek ne­vezett iparon: Texas megszerzett 25 katonai légitámaszpontot, San Antonio, az Egyesült Államok területének egyik fő katonai köz­pontja (a város környékén játszódott le 1836- ban a mexikói—texasi háború döntő ütkö-' zete). Houston, a legnagyobb texasi város és a második legforgalmasabb amerikai tengeri kikötő, biztosított szállást az emberi személy­zet által irányított űrhajózási központnak — más szóval — az amerikai űrrepülők főpa­rancsnokságának. Ezenkívül van Texasnak 117 napilapja és 561 más folyóirata, több mint 300 rádió- és 48 televízió-állomása, ott van a világ legnagyobb dobja, neve: Nagy Bertha (átmérője két és fél méter, mélysége egy méter) — és van mozgalmas történelme. Először Spanyolország támasztott rá igényt (1519—1685), aztán Franciaország (1685— 1691). De 1691-től Spanyolország rendes tarto­mányává lett, úgy hogy 1821-ben, amikor Me­xikó felszabadult a spanyol uralom alól, Te­xas neki jutott. Hamarosan megszüntették Mexikóban a rabszolgaságot (1829), és a texasi latifundiumok tulajdonosainak szabadon kel­lett volna bocsátaniuk a négereket. így támadt fel bennük a hazafiasság és a vágy a függet­lenség után: Texas 1836-ban elszakadt Mexi­kótól és kilenc éven át mint önálló köztársa­ság létezett, beékelődve az akkori nagy Mexikó és az Egyesült Államok közé, amelynek abban az időben csak huszonhét tagállama 4.

Next

/
Thumbnails
Contents