Irodalmi Szemle, 1964

1964/10 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Avantgardizmus és szocializmus Forbáth Imre költészetében

a jövőben, nem akarunk, ha annak az osztálynak proletariátus is a neve."2

Forbáth forradalmisága azonban már akkor is közelebb állt a tudományos szocializmushoz, mint Kassáké, habár ez inkább csak később vált világossá, mert ekkori költészetében még több az extravagancia, a polgárt meghökkentő groteszk, naturalista dadaizmus, mint a mozgalom vezetőjéében. A prágai magyar avant- gardisták soraiban számos bohém művésziélek között néhány tudós és ideológiailag képzett politikus is volt. „A magyar forradalom bukása a német felkelések peripétiái, a győzelmes orosz forradalom elég anyagot adtak politikai vitákra. S az akkori idők perspektívája ez volt: a változás. Erre készültünk, ezt tanultuk, ez forralta koponyánkat. Másrészt ekkor volt az izmusok fénykora is. A részint zagyva, részint termékeny káosznak, a tabula rasa, dada, a minden eddigi summáris elintézése illúziójának, a szintakszisok széttörésének, a gomolygó ködfoltokban új csillagzatok keresésének. A fiatalon elhunyt Mihályi Ödön és Kudlák Lajos, a Ma .munkatársai és Spitzer Ferenc, a zseniális, recitátora és rendezője a maista előadásoknak ekkor a legaktívabbak. Inkább politikusok voltak Gortvay, Weinherz és szegény boldogult Kenzler a nagy műtörténész. Társaságunk legértékesebb tagja azonban Bauer Ervin volt, a biológus, aki ma a leningrádi egyetem professzora. Ő hozta közénk a magas tudományosság, az exakt kísérletek és a matematikai gondolkodásmód szellemét. Az ő lakásán jöttünk össze, akiket a tudomány modern problémái is érdekeltek, akik itt is avantgardizmust kerestünk.“3

Az egykorú tanúk visszaemlékezése szerint a fenti idézetben említett Spitzer Ferenc színész és rendező a munkások tömeggyűlésein hatalmas sikerrel szavalta cseh közönség előtt Forbáthnak jórészt magyarul is érthetetlen avantgardista és dadaista verseit. A lázongás, a forradalmi útkeresés mellett nagymértékű, bohém csalás is volt ebben a költészetben, melyet a maisták lírájának átlagától megkülönböztetett Forbáth erősen groteszk és villoni- naturalista fantáziája. Költői képeiben kedvelte az abszurdumot, a logika teljes sutba dobását, mint pl. Konklúzió c. versében is láthatjuk; „trapézen jut szamaram I mogyorót feltöröm még fogaimmal / de kihajtja majd az idők nyáját / homlokratolt szívével? / nincs miért kétszer keresztet vetni: / ma I sajtérlelés időszaka / kutyák szava utcák szava s így / hal- iogók hurkatöltök / a költő ikertestvérei vagytokr*

3 Forbáth: Magyar költő Prágában, i. h. 386

4 Forbáth: Versek, Bécs 1922. 23.

Kassák Lajos, Barta Sándor, a losonci Kudlák Lajos és a kassai Mácza János könyvei mellett a Ma adta ki Forbáth Imre első kötetét: Versek, Bécs 1922. A negyvennyolc lapos versfüzetben a gondolatok káosza uralkodik: lázongó indulatokkal alkotott groteszkek, exo- tikus dadaista versek. Forbáth költészetét a kuriozitásra való hajlam és a vizuális szemlélet is jellemzi, mindezek a groteszkkel együtt, későbbi, érett szocialista lírájában is megtalálható, természetesen nem ennyire szertelenül és kaotikusán. Kedveli a paradoxonokat és a meghökkentő (polgárt pukkasztó) naturalista képeket is.

A hold rézülepét csempészi a pápa levestálába Fázékony aktot szemérmét csiklandja s a gyilkos hűvös szekercéjét.

Régi szerzők szerint Kappadócia viharzsákjaiban születnek a szelek. A szél tagadja ezt. Törzsökös hidalgó ó, a lég forradalma. Bölcsőjében mákmagvakból, orchidea-szirmokból, rőfös áruból, tanácsos úr kalapjából, viaszbábok lobogó kenderkócából táplálkozik.

Szintézis, tűzből-jégből a hő harca a szél!5

A szél-versek valósággal műfajt jelentettek a húszas évek európai modernista költészetében; a lázadást, forrongást kifejező költészet a belgák nagy költőjét, Verhaerent tekintette atyjának. A Kassák köréhez tartozó magyar költőkre — így Forbáthra is elsősorban ezek a nyugati modernisták, útkereső intellektuális forradalmárok voltak hatással. Nem célunk azonban más költők hatásának aprólékos kimutatása Forbáth lírájában, mert nem epigon, hanem eredeti jelenség, a szocializmus felé tájékozódó, forrongó modernizmus egyik legjelentősebb képviselője a magyar irodalomban.

Forbáth avantgardista költészetében irracionalitás bizarr asszociáció, nyers szókimondás, kalandor-hajlam stb. található, de bizonyos humanizmus is, melyet formálisan a nagy betűvel írt és gyakran használt Testvér, Kozmosz, Ember szavak tükröznek. (A csehszlovákiai magyar irodalomban a húszas évek elején Földes Sándor és Fábry Zoltán is az avant- gardista-humanista ún. emberirodalom képviselőjének számított.) Forbáth költészetének eszmeisége egyébként gyorsabban és határozottabban szocialista irányba fejlődik, mint a bécsi maisták többségéé.

Második verskötetében, az Érsekújvárott 1923-ban megjelent Vándordalban már tisztáb5 Forbáth: i. m. 28.