Irodalmi Szemle, 1964

1964/10 - Jarka Pašiaková: Óbudai meditáció

Egy ember életének már az első fejezetei is élénk visszhangot vertek Szlovákiában. így a Pravda chudoby 1925-ben két fejezetet közöl Daňo Okályi fordításában, aki már akkor szerette volna az egész könyvet szlovák nyelvre ültetni. A fordításra azonban nem került sor.

Megható tudatosítani magunkban, hogy a szépség e szerelmesének hányszor kellett verekednie a szépség és az igazság nevében és jó tudni, hogy a harcban a legtisztább fegyverekkel csatázott, a kritikus ész, a vaslogika és a következetes meg nem alkuvás fegyverével. Az is bizonyos, hogy jól forgatta harci eszközeit. Ezt bizonyítják proklamációi, manifesztumai és felhívásai a Tett, a Ma és a Munka című lapjaiban. Mondanivalójuk, meggyőző ereje napjainkban is sugallmazó hatású.

És az is olyan megható, hogy e törékeny embert legtöbbször extrém kritika övezte az imádaté vagy a gyűlöleté. Saját vallomása szerint sem a sarokban állni, sem a napon sütkérezni nem szeret. Ma azonban a szimpátia hullámzásai mit sem változtathatnak azon a kiérdemelt megbecsülésen, amellyel életművét övezi az irodalmi köztudat.

Az utolsó években a legnagyobb érdeklődés Kassák képzőművészeti alkotásai iránt nyilvánult meg. Csak Párizsban az utolsó három év alatt 9 kiállítása volt, amelyet Dániában, Svájcban és Lengyelországban is bemutattak. Néhány művét Prága és Bratislava is kiállította. Tokió is nagy Kassák kiállításra készül, ahová a művészt személyesen is meghívták.

Napjainkban Magyarországon a költő Kassák iránt is nagy az érdeklődés. Köteteit nagy példányszámban jelentetik meg.

Lassan teljesen beesteledik. Öbuda csendes és titokzatos, akárcsak az a felejthetetlen misztérium, mely különféle tájáról és szögletéről a világnak egy szobába, egy kiváló művész és ember közelébe hozta, az egymás gondolataival összerímelő embereket.

Borsos Miklós, Balaton, 1961