Irodalmi Szemle, 1964
1964/8 - Szalatnai Rezső: Alsósztregován
oromdísszel, s a kettős címerrel: a Madáehok koronát tartó griffjével s a Majthényiak medvéjével szomorúan mereng, ahogyan romlott állapotban mereng így minden. A szobákban semmi sincs úgy, ahogy a költő hagyta. A szobákban s a kastély közelében minden másképpen van. Régen tanyát ütött itt a bomlás. 1937 decemberében jártam itt, akkor is már fájdalom szorította a néző szívét. Ilyen helyeket szívvel-lélekkel ápolni kell, ezek zarándokhelyei a művelt embereknek, meg kell itt simogatni minden téglát. Abból, ami a családi végromlás után is még megmentődött a berendezésből, nincs itt most semmi. A folyosóról eltűntek az agancsok és fegyverek. Hol a négy fenyőszekrény, amely a költő értékes könyvtárát őrizte? A szoba, melyben ott állott a zongorája, dohányszárítóként szolgált soká. A bolthajtásos hálófülke, amelyben a Tragédiát írta, krumpliveremmé változott. Egykor ott fogadta barátját, a lutheránus papot, téli estéken, lámpafénynél sakkoztak, vörösbort ittak, sült krumplit ettek vajjal, a költő felolvasott a készülő műből, kint hullott a hó. Mikor itt jártam, még hat szoba ép volt, a kínai szalon feketére lakkozott asztalkáival, cinóberszín sárkányaival, a képek a falakon, térképek és metszetek, de a bútorok már egybekeveredtek gyári tömegcikkekkel, az asztalon kispolgári nippek, értéktelen virágvázák. Ilyen ízlése volt az utolsó ittlákó Madách-rokonnak, aki dobra rakta az egész sztregovai ingatlant s elkártyázta a Madách-örökséget, a méltatlan férj! Losoncon sokat beszélnek erről a férjről. Nem hallgathatom el, mit tudtam meg még 1937-ben Győry Dezső édesanyjától, aki irodalomtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Ma Is őrzöm azt a papírlapot, amelyre felvázolta nekem a Madáehok utolsó genealógiai ágát. Madách Imre fia, Madách Aladár, ezek szerint, nem volt édesapja annak a Madách Ilonának, akinek Fekete Mária, az édesanyja. Madách Aladár felesége lett. Huszár-Madách Ilona és Szakáll István gyermeke, Madách Flóra, aki előbb Kuhinkáné lett, majd második férje után dr. Lázárné, s ma Braziliában él, csak névszerint Madách Imre unokája. Lehet, mások is tudnak a családi titokról, csak nem álltak elő vele. Ilyesmi nem kegyeletsértés, hanem tájékozódás, mely már nem sérti a magánélet jogát. De akárhogy áll ez a származás, nem nagy titok. Sztregován egyetlen titok él: az Embsr tragédiájának titka, a költő titka, aki megírta. Eltűntek a vitrinek, a gyertyatartók, az aranyrácrnás velencei tükör, a finom hajlású biedermayer pamlag, a perzsaszőnyegek. Nincs nyoma a Madách-levéltárnak. De itt él a nagy mű szelleme a legsűrűbb légkörben, származása helyén. A kastélyban éveken át iskola működött, a sztregovai szlovák általános iskola és az óvoda'. Közben, 1961-ben, a kastély elé emeletes új iskolaépületet emeltek, nagy, huszonnégy ablakos homlokzata azóta teljesen elfedi Madách Imre házát, mely azelőtt mindenünnen Sztregován látható volt. Csodálatos, hogy nem akadt távolabbra hely az iskola számára. A kastélyt most a gyorsan közeledő évfordulóra rendbehozzák. A besztercebányai kerületi nemzeti tanács negyedmillió koronát utalt ki a Madách-kastély tatarozására s hatvanezer koronát adott a kastélyban berendezendő Madách-múzeum céljaira. Reméljük, szakemberek vezetik majd az iparosok kezét, s helyére teszik mindazt, ami helyre teendő. Mi még az elején jártunk ott. A tetőn hárman igazították a cserepet, a házban egy asztalos dolgozott. De ami bútor-helyreigazítást rábíztak, majdnem felesleges munka. Ezek nem Madách Imre bútorai, sem az íróasztal nem az, sem a szekrények, még kevésbé az ágy, talán csak a borszék korabeli bútordarab, a többit Lázárné, Madách Flóra szerezte ide, családja számára, gyári tömegcikk. Ezt igazán hiábavaló munka rendbehozni. A restaurátor okos, fekete, izmos fiú, csóválja a fejét ő is, mert ért a bútorhoz, sőt kész művész. Pihenőben egv Madách-fejet készített agyagból, egész jó mintázás. — Hol tanult ilyesmit ? — Prágában, az Iparművészeti Főiskolán. — Ja, úgy, már értem. S hogy került ide? Ez az ő családi titka, valamit mormog a kényszerhelyzetről: — Sztregovai volnék, Pavel Hudec a nevem. — S elkészülnek itt minden munkával október elejére ? — Azt nem tudom, de azon leszünk, pláne, ha többen leszünk.
