Irodalmi Szemle, 1964
1964/8 - Karel Krejči: Az ember tragédiája egy cseh irodalomtörténész szemével - Dr. Hans Henning: Faust és Az ember tragédiája
Karel Krejčí Az ember tragédiája - egy cseh irodalomtörténész szemével Madách müvének, Az ember tragédiájának jelentősége a cseh irodalomtörténész számára is ugyanaz, mint bármely más nemzet tia számára. Ez a mű ugyanis művészeti és gondolati értéke folytán az európai kultúrörökséghez tartozik. Múltat idéző történelmi színeiben és a jövő meglátásában ez a dráma olyan válságot tükröz, melyet legerősebben a magyar nemzet érzett, vele együtt azonban a csen nemzet is, amikor az 1848—1849-es években a „népek taveszának“ nagy reményei szertefoszlottak és beállt a kemény reakció időszaka a Habsburg monarchiában. Ugyanakkor azonban a polgári haladás gondolatával szemben — szélesebb világviszonylatban — a kétség első csírái is előkerültek: vajon ez lenne az emberiség szebb jövőjének útja? Madách drámájában ezekkel a kétségekkel viaskodik, míg zárójelenetében végUlis leküzdi őket. Az örökös, nem csituló küzdelem a jobb életért — az ideiglenes és egyéni elbukások ellenére —, ez Az ember tragédiájának alapeszméje, amely éppúgy érvényes ma, mint a dráma keletkezésének korában. A madáchi mű formáját tekintve az összehasonlító irodalomtörténet számára, mint a fausti drámai költemény egy eredeti példája érdekes, amely különben jelentősen képviselve van a szláv irodalmakban is, főleg a XIX. század első felének lengyel irodalmában. így például Miczkiewicznél, Szlovackinál és Kraszinszkinél található, s a század második felében Sv. Čech és J. Vrchlický révén a cseh irodalomban is feltűnik. Madách műve tehát itt mint összekötő láncszem szerepel. A cseh irodalom- és kultúrtörténészt azonban más oldalról is megfogja a madáchi dráma, s éppen ez kapcsolja közvetlenül a csehek életéhez. Elsősorban a Tragédia két jelenete az, amely mondanivalójának megértése szempontjából kulcsfontosságú, és amelynek színhelye: Prága. Az a környezet, amelyben a nagy tudós álma kutatásainak társadalmi hatásáról és fontosságáról pereg, a cseh olvasónak és színházlátogatónak igen közeli, a cseh kultúrtörténészt pedig arra buzdítja, hogy összehasonlítsa az adatokkal alátámasztott történelmi valóságot és annak művészi megjelenítését. Végül szólnunk kell a prágai közönség visszhangjáról, melyet Madách drámájának első prágai színrehozatala váltott ki, ekkor ugyanis önkéntes és viharos rokonszenvvel találkozott az a forradalmi gondolat, amelyet éppen a prágai színek fejeztek ki mindennél meggyőzőbben. Az ember tragédiája — így a cseh nemzeti felszabadulás történetében is előkelő helyet vívott ki. Faust és Az ember tragédiája A német irodalom főtémája Faust. Az irodalmi nyilvánosság mindig nagy érdeklődést tanúsított e fenti lényegiség külföldi kisugárzásával szemben. Nem kétséges, hogy Madách Imre nagyjelentőségű adalékokkal járult hozzá a Faust irodalomhoz. Nagyszabású drámájával Az ember tragédiájával olyan művet alkotott, amely Németországban is széles népszerűségre tett szert. A misztérium formában kifejtett küzdelmet, melyet a menny és a pokol vív az emberért, számos német színház igyekezett bemutatni és közelhozni színházlátogató közönsége számára. Madách jelenetek sorozatában olyan végkövetkeztetéssel vállalja a történelem szemléjét, amely az ember helytállását igényli jelenben és jövőben egyaránt. Az élet Dr. Hans Henning
