Irodalmi Szemle, 1964
1964/5 - AZ IRODALMI NEMZETKÖZISÉGRŐL - Irodalmunk tudományos fóruma
valamint a magyar irodalom történetére irányul. A nyelvtudományi kutatás mindenekelőtt az egyes szláv nyelvek konfrontációs tanulmányozásával fog foglalkozni, összevetve a fentebbieket a szlovák nyelvvel, a szlovák és magyar nyelv kapcsolatainak, valamint a szlovákiai magyar nýelvjárásoknak vizsgálatával és végül alapvető nyelvtudományi kutatással a germanisztika és romanisztika területén. 2. A magyar irodalom és nyelv kutatásának mai feltételei között és helyzetében a Szlovák Tudományos Akadémia újonnan alapított világirodalmi és nyelvtudományi intézetének elsőserndű feladata az, hogy koordinálja az egyes munkahelyek és individuális dolgozók kutató tevékenységét. Ezért ez az osztály mindenekelőtt igyekszik megteremteni az együttműködést a szlovákiai főiskolák katedráival. Szorosabb kapcsolatokat kívánunk létrehozni a szlovákiai magyar irodalom és a kölcsönös irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának terén, és a jövőben ki akarjuk venni részünket a magyar szép- irodalom történetének megfogalmazásából is. Az irodalomtudomány általános fejlődése Szlovákiában megköveteli, hogy egyre jobban összehangoljuk feladatainkat, s a fő súlyt módszeres feldolgozásukra helyezzük. Ezek tehát munkánk keretének perspektívái, amelyekben megegyeztünk a magyar irodalom és nyelv bratislavai és nyitrai katedrájának dolgozóival is. Emellett, természetesen, nem szándékozunk megfeledkezni arról sem, hogy a konkrét feladatokat megosszuk a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Nyelv- tudományi és Irodalomtudományi Intézetével. 3. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a világirodalmi és nyelvtudományi intézet magyar irodalmi osztálya nem rendelkezik elegendő káderrel. Egyetlen tudományos aspiránson kívül nincs képesített hungaristánk, és a koordinálás feladatainak túlnyomó részét úgy oldjuk meg, hogy ideiglenesen más tudományág (szlavisztika) dolgozóival végeztetjük. Nem vagyunk optimisták a dolgozók számának további növelését illetően a Szlovák Tudományos Akadémia eszközeiből, s ezért, korlátolt lehetőségeinkkel számolva, meg kívánjuk teremteni az együttműködést a hungarisztika extern kutatóival, főképp a főiskolákon és Bratislaván kívül. Ezen a téren az első nehézségek leküzdésében rendkívül hathatós segítséget nyújt intézetünknek dr. Turczel Lajos, C. Se., a bratislavai Komenský Egyetem magyar irodalmi és nyelv- tudományi katedrájának vezetője, valamint Csanda Sándor docens, a nyitrai Pedagógiai Intézet katedrájának vezetője. Ugyancsak nagy segítséget nyújt, kivált aspiránsunk, Chmel elvtárs továbbképzésében Sziklay professzor Budapestről. Jóval hathatósabb segítséget várnánk a Szlovák Tudományos Akadémia szerveitől, mivel annak, hogy nincs elegendő munkahelyünk a magyar irodalom és nyelv kutatására, az elmúlt évek helytelen kultúrpolitikája az oka. A magyar irodalom osztálya az újonnan alapított intézetben mindenekelőtt előkészületi tudományos munkával foglalkozik: a könyvalakban és folyóiratokban megjelent munkák (cikkek és fordítások) bibliográfiájával, a 18. század végétől fokozatosan egészen máig, valamint a levéltári anyag (irodalmi hagyatékok és levelezés) összeírásával. Ez az intézet valamennyi munkahelye tudományos fejlődésének elengedhetetlen és alapvető feltétele. A fentebbiekkel egyidejűleg hozzálátnak az intézetben a szlovákiai magyar nyelvjárások, főképp a szlovák dialektológia szükségleteinek szempontjából, valamint a mai szlovákiai magyar irodalmi nyelv és kultúra problémáinak tanulmányozásához is.
