Irodalmi Szemle, 1964
1964/4 - FIGYELŐ - Koncsol László: Arthur Miller két drámája
Vizuális stílus — talán így nevezhetnénk ezt a rendkívül letisztult írásmódot. A történet Nevadában, az Egyesült Államok nyugati részén bonyolódik, fölvad vidéken, tél- vad emberek között. Nevada egy kicsit a konzerválódott Vadnyugat, ahol a civilizáció is elvadult formában honosodik meg. Isabelle, az egyik szereplő „hagyd-itt-országnak“ nevezi. „Kockára akarod tenni pénzedet, hagyd itt. Meg akarsz szabadulni a feleségedtől? Itt megszabadulhatsz tőle. Van egy fölösleges atombombád ? Itt felrobbanthatod, serikit sem fog izgatni.“ Rendszeresen megrendezik a rodeókat, folyik a musztángvadászat, autón, repülővel, a civilizáció modem eszközeivel. Nevadába azok jönnek, akiknek terhes az amerikai civilizáció, nem találják helyüket a világban, az életben, menekülnek a városi élet tempójától, az ide- genségérzéstől, s társakat keresnek, szabadságot, függetlenséget. A regény minden szereplőjének közös vonása, hogy halálosan irtóznak 2 bérmunkától, amely megöli a lelket. Miller négyféle embertípust szerepeltet a kisregényben: Roslynt a Nevada állambeli Reno-ba élválni jött fiatalasszonyt (itt ugyanis könnyű a válás) s három férfit: Guidot (volt harci repülő, most autószerelő, egykor tanult, de pályája derékba tört), Gayt (cowboy, a rodeok lasszóvetője, egyébként alkalmi musztángfo- gásból él) és Perce-t (apja meghalt, mostohája kijátszotta a vagyonából, azóta a rodeok sokat szenvedő és ünnepelt hőse). Sebzett, szenvedő emberek. Guido felesége meghalt, Gay asszonya hűtlen lett, Perce-re minden pillanatban halál leselkedik. Nyugtalanok, vadak, de tiszták, egyszerűek. Roslyn társat keres, hogy áttörje a magányt, feloldódjon a szerelemben. Férjét nem szerette, idegen volt számára, amíg Chicagóban együtt éltek. Amikor barátnőjével Isabellel a váláshoz keresik a hivatalos érveket, Roslyn kifakad: „Miért nem mondhatom egyszerűen, hogy sohasem volt jelen. Ügy értem, hogy a kezeddel megérinthetted, és ő mégsem volt jelen.“ Isabelle válasza: „Drága gyermekem. ha az elegendő ok volna a válásra, legfeljebb egy tucat házasság maradna érvényben az Egyesült Államokban.“ Válása után Roslyn nem tér vissza a civilizációba, Nevadában keresi ő is a megnyugvást. A három férfi jelleme a Roslynhoz fűződő viszonyban bontakozik ki. Mindhárom szerelmes az asszonyba, tőle várják a nyugalmat, a gyógyulást, persze anélkül, hogy feladják a független életformát. A három férfi Roslynnal együtt musztáng- vadászatra indul, s itt dől el az asszony sorsa. Betegesen irtózik az erőszaktól, az öléstől, szembeszáll Gay-jel, akivel már megszerették egymást, mert a férfi és társai üyen barbár módon, állatok gyilkolásával keresik kenyerüket, vagyis a musztángok leigázása által akarnak függetlenek maradni. Roslyn győz, Gay szakít foglalkozásával, s a két ember egymás oldalán próbál emberibben, szabadon élni. A tagadás Miller regényeiben (a Gyújtópontban is) egyértelműen társadalmi jellegű, mégha ott csak a fajgyűlöletet, emitit csak a civilizációt illeti is a közvetlen bírálat. A megoldás azonban mindkét esetben individuális, elszigetelt, egyszeri: ott Newman, itt Gay és Roslyn próbálja a maga számára kiverekedni a függetlenséget és belső harmóniát. Illúzió? Kétségtelenül az. Visszája, színe nélkül. A civilizáció tagadása, hogy csak azon kívül lehet szabadság és emberi melegség. Igen, de hol szabadulhatunk meg a civilizációtól? Az emberi társadalom mai fejlettségi fokán semmiképpen sem, hisz anélkül, hogy tudatosítanánk, bennünk él, nélkülözhetetlen tartozéka az életnek. Lehet-e szabadulás? — ez az író problémája. Szakíthat-e az ember a civilizációval, másrészt önnön vadságával, lehet-e bátor, független, de ugyanakkor tiszta ember? Mi azt valljuk, hogy a civilizáció kétélű jelenség. Megronthatja az embert, de szolgálhatja is, épp ezért át kell szerveznünk, hogy az ember javát, az emberi szabadságot és boldogságot szolgálja. Roslyn ezt a következő nemzedéktől várja, még meg sem született gyermekétől. „ . . . Ha ... ha nem félnénk, Gay, és lehetne egy gyermekünk. Bátor embert nevelnénk belőle. Ő lenne az egyetlen ember a világon, aki kezdettől fogva bátor.“ A regény meséje kissé mesterkélten hat, különösen Rcslyn romantikus irtózása a vadászattól, mint ahogy a szereplők elvágyódásában is van valami emlékeztető Rousseau romantikus civilizáció-undorára. De így is érdekes és művészileg is értékes dokumentuma a nyugati irodalom humanista törekvéseinek. A regény csaknem minden eleme szimbolikus jelentésű is egyben. A inevadai természet, a végtelen, szabad prairik, a vad hegyóriások a szabadságot, a musztángok egy kicsit az emberi sorsot, s az autóval, repülőgéppel vad- .0vakra vadászó három férfi, a rodeókon felizgatott lovakat, bikákat megválni akaró Perce maguk is a könyörtelen civilizációt jelképezik, amely őket is fenyegeti. Ezek alapján is látszik, hogy Miller módszere érdekes, tanulságos, a regények sok fontos emberi problémát felvetnek, és szervesen illeszkednek bele Miller gondolatvilágába. Roncsol László
