Irodalmi Szemle, 1964
1964/3 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
mindent képes feláldozni, becsületet, munkatársai érdekeit, barátságot, sőt — közvetve — akár emberek életét is. Közvetlen munkatársa Köteles József, fiatal mérnök, kommunista, éber kezdeményezőkészség jellemzi, de gyönge pillanatában megalkuszik lelkiismeretével Beránek mérnök javára. Beránekék darut szerkesztenek, s a hibásan megszerkesztett daru kezelőjét halálos szerencsétlenség éri. Amíg kiderül, hogy nem a műszaki hiba okozta a balesetet, feltárul a két ember minden jellemhibája. Duba jóérzékét dicséri, hogy itt sem fullaszt ja idillbe a csattanót: Beránek nem változik semmit, marad önző kispolgár, Köteles viszont tisztábban kerül ki a bajból. Ez az írás is Duba legjobb dolgai közé tartozik: egyetlen eset ürügyén, rövid és dinamikus formában villantja fel két ember jellemét, és mond pontos erkölcsi ítéletet múltjuk, jelenük és jövőjük felett. Közelben áll a klasszikus novellatípushoz, egységes vonalú, jó ütemű írás. Az „Unalmas nyári nap“ azért érdekes, mert Duba az eseménytelenséget, az unalmat próbálja megragadni, s az apró mozzanatok, megfigyelések sorozata tölti ki az elbeszélést. Két katona unatkozik egy gyakorlat során, elromlott a vontatónak használt vén tank, az üteg messze gyakorlatozik, meleg van, s ők minden emberi közelségből kikapcsolva töltik az idejüket. Körülöttük a természet, egy keringő sas, egy kis patak, rajta a fűzfavesszőből készített apró vízikerék, a ifüvek, a rét, s bennük életük Rácz Olivér: Magtudtam, hogy élsz Vitáinkban és írásainkban gyakran hangoztatjuk azt, hogy a szlovákiai magyar irodalom mostani új szakaszában még a mennyiségi tényező is problémát jelent, mert a minőségi fejlődés felgyorsulásához szükséges mennyiségi kiegyensúlyozottság még egyetlen műfaji területen sem tekinthető kielégítőnek. Ami ezen a problémán belül a regényírásunkat illeti, ott a kívánatos mennyiségi kiegyensúlyozottság még sohasem került olyan közel a megvalósuláshoz, mint az elmúlt esztendőben. 1963 folyamán az itteni magyar könyvpiacon öt eredetei regény jelent meg: Lovicseknek, Pet- rőczinek, Dobosnak, Ordódynak és Rácznak az alkotásai. A helyzetet még kedvezőbbé teszi az a körülmény, hogy további három-négy regény a kiadónál előkészületben van. Az 1963-ban megjelent öt regény közül a legnagyobb meglepetést Rácz Olivér műve egyetlen vágya, tartalma: a nő, a lányok. Nincs benne semmi más, semmi cselekmény, hacsak a katonák szertekalandozó ábrándjait nem számítjuk annak. Érdekes kísérlet, jó megfi- gyelőt kíván, s a novella atmoszférája valóban jó, a leírások élvezetesek. Kísérletnek elfogadom, de a novella mégsem lehet statikus, nem lehet állókép, alapeleme a dinamika, a mozgás, s ilyenképpen az „Unalmas nyári nap“ nem több műhelytanulmánynál. Duba kétségtelenül a modernebb novellatípus hagyományait követi, sőt itt-ott a riport és a szociológia felé közelíti módszereit. Ilyen a „Sírás az udvaron“ című írása. Egyik hőse, a férfi, becsületesen dolgozik, ugyanakkor zül- lik az asszony, egyre mélyebbre süllyed, és szétesőben a család. Időszerű probléma, csupán azt hiányolom, hogy nem igyekezett nyomon követni, mi vezette az asszonyt erre az útra, annál inkább, mert a nő romlatlan falusi lányként került a nagyvárosba, jó férjet kapott, s családja is van. Ha nem a gyerekek és a pillanatnyi helyzet felől közelíti meg a problémát, s az asszonyra összpontosítja figyelmét, novella lett volna belőle, így viszont valahol az elbeszélés, a riport és a szociográfia határvonalán mozog. Mit nyújt ez a kötet olvasóinak? Egy sor érdekes kísérletet és egy néhány jó novellát. S mit ígér ? Még több érdekes kísérletet és feltehetően még több jó novellát. Miért? Mert Dubának minden képesség megadatott, hogy korszerűt és érdekeset nyújtson olvasóinak. Koncsol László keltette. (Megtudtam, hogy élsz, 1963, Kraj&ké nakladateľstvo všeobecnej literatúry, Košice.) Az általa okozott meglepetésben kétségtelenül közrejátszott a váratlanság tényezője is; a többi regény közelgő megjelenéséről és várható értékhozamáról — részleges, sőt folytatásosán teljes előző folyóirat-közlésekből és más híradásokból — lényegesen többet tudtunk; Rácz könyve a kerületi könyvkiadás távoli és provinciális viszonyai közül majdnem teljesen ismeretlenül bukkant elénk. Rácz írói kvalitásait eddig is jól ismertük, és gyermek- és ifjúsági irodalmi munkái révén a szépprózánkban is számontartottuk őt. Nem az lepett meg tehát bennünket, hogy most egy újabb és nehezebb műfajjal lépett elő; a nála tapasztalt sokoldalúság és termékenység és a benne sejtett és az ifjúsági regényében már megmutatkozott epikus véna alapján
