Irodalmi Szemle, 1964

1964/10 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Avantgardizmus és szocializmus Forbáth Imre költészetében

A Favágók megjelenésétől az első köztársaság bukásáig sokkal egyenesebb, következetesebb Forbáth művészi és eszmei fejlődése, mint előtte. Neve az irodalmi köztudatban fokozatosan egybeforr a szocialista költészet fogalmával. A harmincas évek elején Forbáth- nak több költeménye és cikke jelenik meg a Fábry Zoltán szerkesztette kommunista szellemű kultúrpolitikai folyóiratban, Az Útban. Az ide írt versei közül kitűnik nagyszerű háborúellenes rapszódiája; világháborús emlékeit és hullahegyes apokalipsziseit tükröző Mikor a néma beszélni kezd: „Három nap óta zúg már itt a szél, Embermagasra nőttek a gyomok, Források kénszagába burkolózom, Hallgatni jobb most, mint beszélni, És mégis beszélni kell! Egykor történt, hogy gránátlégnyomástól egy ember néma lön és ö nem volt egyedül, Sok némaság honolt a hangos földtekén, Halottaknak kék nyelve beszélni nem tudott, Csak vádolni, de ezt nem hallotta sen- kisem! Gránátok hányták föl a földeket, Fák lombjairól hullott levél és göröngy, Az ember arca lehullott, mint sebről a kötés, Csillagok hulltak és Isten arca meztelen maradt — Föld alól ástak ki engem egykor, Három napig cipeltek eszmélet nélkül, Poljána Stampiban tértem volt magamhoz, Körülnéztem és nem tudtam nevem, Hullott rólam múltam és anyám, Egy test maradt meg rángatódzó fejjel: Két szem, mely csöndesen csodálkozottt Egy reszkető nyelv, mely beszélni nem tudott, Egy név — bádogba rejtett halotti cédulán, S így vittek engem kórházakon keresztül, Hol megfigyeltek sanda orvosok . . .“n

Költeményeken kívül Forbáth széleskörű műveltségéről és szilárd elvi állásfoglalásáról tanúskodó tanulmányokat ír a csehszlovák magyar szocialista irodalom számára is fórumot jelentő erdélyi Korunkba, majd Csehszlovákia Kommunista Pártja népfrontot hirdető napilapjában, a Magyar Napba. Ennek, a csehszlovákiai magyar dolgozók között nagy népszerűségnek örvendő lapnak közvetlen munkatársává vált. (A Magyar Napot Osztra- ván a csehszlovákiai nehézipar centrumában, adták ki, ahol Forbáth 1932—1939 között orvosként dolgozott.) Itt jelent meg 1938 sorsdöntő napjaiban többek között „A dezertőrök- höz“ című cikke, mely megrendítő dokumentum a Horthy-fasizmus nyomására elkövetett árulásokról. Azokhoz a szlovákiai magyar értelmiségiekhez szól benne, akik ezekben a nehéz időkben elhagyták a haladás táborát, átpártoltak a nacionalista szólamokat hirdető magyar úri reakció képviselőihez.

12 Forbáth: Mikor a néma beszélni kezd. i. h. 28.

A népfront-korszak idején teljesedik ki Forbáth költészete is, s uralkodó eszméivé az antifasizmus, az antimilitarizmus, a szocialista humanizmus és internacionalizmus válnak. Rapszódikus költeményekben hatalmas víziókban ábrázolja a katasztrófa közeledtét, de a fasizmus előretörése után bizonyos csüg- gedés, a gigászi küzdelem hiábavalóságának érzése is megjelenik lírájában. Talán ez az egyik oka annak, hogy egyre kevesebb verset ír. A haladó értelmiség erkölcsi elkötelezettségére, a helytállás korparancsára figyelmeztet Ki vagy és merre mész? című költeményében. „Túl sok közömbösség van a világon, túl sok türelem, túl sok rozsda van a világon, túl sok régiség, túl sok véres húsnak szegfűi hullanak, harcosok hűlő tetemét füvek zöld lángjai nyalják, a földön Káinnak túl sok árnyéka bolyong, s tömegsírok hirdetik Európa szégyenét — mondd, mit felelsz, ha! kérdezik tőled: ki vagy és merre mész?"

A fasiszta megszállás elől a költő 1939 márciusában Lengyelországon keresztül Londonba emigrál, ahol mint propagandista és a csehszlovákiai demokratikus magyarok egyesületének tagja kezdettől fogva részt vesz az ellenállási mozgalomban. A háború alatt orvosi szolgálatot teljesít Londonban, cikkeket ír, számtalan antifasiszta előadást tart, s 1942- ben vékony versfüzetben adja ki 1935—1938 között írt költeményeinek legjavát Panasz és Remény címmel. 1945 áprilisában mint az első csehszlovák egészségügyi különítmény tagja tér vissza Kassára, majd saját kérésére Osztravára küldik főorvosként és pártfunkcionáriusként. 1949-től mintegy két évig a Külügyminisztériumban dolgozott, ahonnan a személyi kultusz fokozódása idején elbocsáj- tották, mivel, sógora volt egyik bebörtönzött vezető pártfunkcionáriusnak. Később a csehországi Teplice fürdőn lesz orvos, ma is ott él. Költői életművének válogatott gyűjteményét 1958-ban, hatvanadik születésnapjára adta ki a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó Mikor a néma beszélni kezd címen, Fábry Zoltán kitűnő előszavával. A közeljövőben kerül kiadásra válogatott verseinek egy cseh és egy szlovák nyelvű fordítása is.

Forbáth életművében megtalálhatjuk a szennynek és a tisztaságnak dialektikus ellentétét. Meghökkentő naturalista képeiben gyakran a külvárosok részeges apacsszelleme tükröződik vissza, hisz Prágában „ágyrajárók, apacsok, kurvák“ között volt szállása (Na bojišti 14). S a külvárosoknak ez a csavargója lélekben teljesen romlatlan marad, és svejki ártatlansággal tud énekelni a tisztaságról.