Irodalmi Szemle, 1963
1963/1 - Alexandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
meleg, amitől felszárad az izzadság. Legfontosabb: a láb nem fázott át, a többi nem számít, még a könnyű, de makacs szél sem képes gondolataikat eltéríteni a munkától. Csupán Klevsin ütögeti néha össze a lábát: a szerencsétlen fickónak negyvenhatos a lába, csak felemás nemezcsizmát találtak számára, de így is szorít. Időről-időre a brigadéros lekiált: „Ha- barcso-ot!“ Suhov is utána: „Habarcso-ot!“ Aki jól megfogja a dolog végét, az is brigadéros a szomszédja előtt. Suhov nem akar elmaradni a másik pártól, édes testvérét is halálra hajszolná most a habarcsos saroglyákkal a pallón. Ebéd után Bujnovszkij eleinte Fetyukov- val hordta a habarcsot. A palló meredek és síkos, kezdetben elég nehézkesen ment, Suhov egy kissé sürgette: — Kapitány, gyorsabban! Kapitány, gyerünk a téglákkal! Ahogy telik az idő, a kapitány egyre fürgébb lesz, Fetyukov pedig egyre lomhább: totyogva lépdel az a kutyafülű, oldalra billenti a saroglyát, kilöttyenti a habarcsot, hogy könnyítsen a terhén. Suhov hátba is vágja: — Hű, te nyavalyás! Te igazgató voltál — biztosan agyonhajszoltad a munkásokat. — Brigadéros! — kiált a kapitány. — Állíts mellém egy igazi embert! Ezzel a szarjankóval nem tudok dolgozni! Megtörténik az átcsoportosítás: Fetyukov alulról dobálja majd fel a téglát az állványzatra, de olyan helyre állítják, ahol számon tarthatják, hány darabot dob fel, s a kapitány mellé Aljoskát osztják be. Aljoska szelíd fickó, őt csak az nem rángatja, aki nem akarja. — Riadó! Minden ember a fedélzetre! — bíztatja harsányan a kapitány. — Látod, hogy nő a fal! Aljoska engedékenyen mosolyog: — Ha gyorsabban kell, hát legyen gyorsabban. Ahogy maga mondja. S már topognak is lefele. Nyugalom van — a brigád falaz. Az efféle szelíd ember kevés a brigádban. A brigadéros most lent kiabál valakivel. Kiderült, hogy még egy teherautó érkezett salaktéglával. Egy fél éven át egyetlen egy kocsit se adtak, most meg egyre jönnek a szállítmányok, se vége, se hossza. Egyelőre a téglaszállításnál nincs egyéb dolguk. Az első napon. Aztán majd leállnak, senki sem tudja megmozgatni őket. A brigadéros megint káromkodik odalent. Valamint a felvonóval kapcsolatban. Suhov szeretné megtudni, miről van szó, de nincs rá idő: rakja a falat. Felérnek a habarcshordók és elmondják, itt van a villany- szerelő, eljött megjavítani a felvonó motorját, itt van a villanyszerelők munkavezetője is, aki szabad ember. A szerelő piszmog, a munkavezető meg csak nézi. Mert ez így dukál: az egyik dolgozik, a másik meg nézi. Ha megjavítanák a felvonót, azon szállíthatnák nekik a téglát meg a habarcsot. Suhov már a harmadik sort rakja. (Kil- gasz is hozzákezdett a harmadik sorhoz.) Egy újabb ellenőr, egy újabb főnök indul fel a pallón: Dér, a pallér. Moszkvai. Azt mondják, ott fejes volt, a minisztériumban dolgozott. Suhov már messze áll Kilgasztól, s odamutat Derre. — Aha! — legyint Kilgasz. — Engem a főnökség nem érdekel. Csak akkor szólj nekem, ha lepotyogott a pallóról. Dér bizonyára azért jön, hogy a kőművesek háta mögé álljon és figyelje őket. Suhov főképp az ilyen nézelődőket nem szenvedheti. Megjátssza a mérnököt a disz- nópofájú. Egyszer megmutatta, hogyan kell falazni, Suhov akkor jót nevetett rajta. Azt mondják nálunk: ha egyszer majd saját kezeddel felépítesz egy házat, akkor elhiszem, hogy mérnök vagy. Tyemgenyovban, Suhov falujában egyetlen egy kőház sem volt, fából készült minden parasztház. Az iskola is gömbfából épült, hat öl fát hoztak hozzá az erdőből. Dehát a táborban kőművesre volt szükség és Suhov, ha kell hát kőműves is. Akinek a keze két mesterséget ismer, azé tíz másikra is könnyen rááll. Dér nem potyogott le, csak megbotlott, egyszer. Szinte futva jött fel. — Tyu-urin! — kiabál, s majd kiugrik a szeme. — Tyu-u-rin! Nyomában Pavlo szalad fel a pallón, még a lapátot sem tette le. Deren is tábori buslát van, de vadonatúj, tiszta. Kitűnő bőrsapkáján, akárcsak a töb- biekén, ott van a szám: B-731. — Nos ? — Tyurin a vakolókanállal a kezében előjön a fal mögül. A brigadéros sapkája a fél szemére billent. Valami hallatlan dolog történt. Elszalasztani sem lehet, a habarcs is megfagy a ládában. Rakja Suhov a falat, rakja és lulel.
