Irodalmi Szemle, 1963
1963/4 - FIGYELŐ - Csanda Sándor: Petrőci Bálint: Határváros
a nacionalizmus tényleges felszámolása — terén. A könyv nem frázisokkal, hanem bizonyító anyagával agitál érdeklődést ébreszt a szocializmust építő népek irodalmának mélyebb megismerése iránt. Az egyes irodalmokról alkotott kép vázlatos csupán, mégis nagyszerű útmutatásul szolgál az ifjúságnak a további ismerkedéshez. Számunkra természetesen első sorban a szlovák irodalom szerepeltetése a legérdekesebb, ami persze nem jelenti azt, hogy a többi nép literatúráját kevésbé fontosnak tartjuk. Meleg baráti, őszinte hang jellemző a rövid bevezetésre a szlovák irodalomból vett szemelvények előtt. Nem érdektelen, ha idézünk belőle, arra gondolva, hogy ezeket a sorokat ma több száz iskolában olvashatják és taníthatják Magyarországon: „A szlovákok a kárpáti táj jellegzetes, zárt völgykatlanaiban megőrizték .. . nyelvük lágy zengését, melyet Mikszáth annyira szeretett. Képzeletüket és jellemüket, összeszövődésüket a magyarokkal s a közös országgal híven visszatükrözik finom szövésű népmeséik és népdalaik, melyekről Bartók s a balladakutatók révén tudjuk, ha nem is mind eredetiek, de eredeti változatnak az európai népköltészetben ... megindul a szlovák irodalom külföldi érvényesülése elsőnek s máig legnagyobb mértékben éppen magyarul." A rendkívül tömör, kifejező bevezetés nem titkolja el a magyarországi egykori vezető rétegek lebecsülő, ellenséges nemzetiségi politikáját sem, majd — mint az előbi idézetben láttuk — büszkén állapítja meg, hogy a szlovák irodalom külföldi terjedése éppen a haladó magyar kultúra világában indul meg igazán s tart ma is legnagyobb mértékben éppen a magyaroknál. * A Szalatnai Rezső-összeállította szemelvényanyag nagy vonalakban átfogó képet ad a szlovák irodalomról, mindenütt kiemelve a magyarságot és a szlovákságot összekötő kapcsokat közös történelmünk folyamán. A magyar tudomány pozitív múltkeresése a legjobb eszköz a ma barátságának elmélyítésére, ami egyben a szlovákok történelmi szerepének méltó értékelését is jelenti, mint azt a népköltészeti alkotásoknál is láthatjuk. „Mert szolgát ki tipor, szolga maga is“ — Petrőci Bálint: Határváros Petrőci Bálint, az Üj Szó ismert, képzett riportere, fiatal novellaíróink egyike most regénnyel jelentkezett, méghozzá nagyszabásúnak tervezett társadalmi, politikai regénnyel, mely témáját a csehszlovákiai magyarság életéből meríti. A mű az 1956-os ellenforradalom csehszlovákiai visszhangját ábrázolja egy délszlovákiai határvárosban. A reakció nálunk is szól Kollár Slávy dcérá-jának Előhangja a magyar diáksághoz örök értékű tanításával, majd Štúrral és Sládkovic-csal ismerkedünk. Jankó Král feltételezve ugyan, de Petőfi Pilvax-beli asztaltársaságában szerepel, ami minden bizonnyal érdeklődésre talál az új iránt fogékony ifjúság gondolatvilágában. Az ismerkedés kockáiból lassan' összeáll az épület: Vajanský A kis drótos-sal, Kukučín a chocholovi nagybácsi történetével, Hviezdoslav A csősz felesége című munkájáuak egy részletével és néhány verssel, Krasko ugyancsak versekkel, Jesenský pedig a Demokraták részletével szerepel a kötetben. Smrek, Urban, Fraňo Kráľ, Jílemnický, Poničan, Kostra, Hečko és Záry munkáiból kap ízelítőt az olvasó, mindenütt néhány soros utalással az illető író életére, műveire. Hasonló megoldással készült a lengyel, a román, a bolgár, a szerb, a horvát, a szlovén, valamint az albán irodalom bemutatása. A kilenc irodalom együttes tanulmányozása ösz- szehasonlítást is lehetővé tesz és a szöveg- gyűjtemény kitűnő alapul szolgál a szakkörök elmélyültebb foglalkozásaihoz. Egyelőre csak a különleges érdeklődésű és tehetségű fiatalok dolgoznak ki olyan témákat, mint például a nemzetiségek békéje a Szigeti veszedelem-ben vagy a szlovák táj és nép Mikszáth műveiben. Antológiánk hatása — Kemény G. Gábor óriási méretű szöveggyűjteménye mellett, amely ugyancsak a Tankönyvkiadónál jelent meg — elsősorban abban mutatkozik, hogy pedagógusnak és diáknak egyaránt könnyen hozzáférhető szöveggyűjtemény áll rendelkezésére, és szellemben összeállított szöveggyűjtemények megoldása sem ütközik többé szöveghiány- okozta akadályokba. A kitűnő pedagógiai és eszmei érzékkel összeállított antológia igazi hasznát a jövő mutatja majd meg, de kezdeményező volta miatt jelentősége már ma is igen nagy. Do- bossy László bevezetője utolsó mondatában annak a reményének ad kifejezést, hogy a munka „alapul és ösztönzésül szolgálhat a keleteurópai irodalomnak tanulmányozásához.“ Mi még annyit tennénk hozzá, hogy a munka méltán szolgálhat ösztönzésül hasonló céllal és szellemben összeállított szöveggyűjtemények kiadásához más baráti országokban, így Csehszlovákiában is. Käfer István reménykedik, felüti a fejét és szervezkedik. Alsóvárosban volt kiszákmányolók, a horthysta úri rend, a szlovák fasizmus hívei ellenforradalmi terveket szövögetnek, megtévesztik a középiskolás ifjúság egy részét, összejátszanak a magyarországi ellenforradalmárokkal stb. De a pártfunkcionáriusok, kommunisták ébren őrködnek, együtt virrasztanak a népi milícia
