Irodalmi Szemle, 1963

1963/4 - Iván Skála: Versek

Váltam tartja a világot föléd,

•a világot, mely széttépheti szíved, s egedről elhárítja erős kezem az Apokalipszis vad árnyát.

Itt dobog szíved, itt vagy valahol ■a zöldellő, sóhajban fürdő földön, kenyeret szelsz és zongorádon játszol, s fehér karodon szemtelen bogárként virít játékos fogam piros nyoma.

S ha soha semmit, semmit sem adnál már, csak ithakai füstjei kicsiny bodrát, mely félálmomban látszik egemen, akkor is tudnám, hol vagy, hol a hazám.

Heves vágy háborgatja mellemet: jó lenne megjáratni lovaimat otthon, hűs vízből inni velük csillagot, s a sodrásban a végtelenre lelni.

Veres János fordításai-Emberek vigyázzatok, Eckerdt Sándor metszete