Irodalmi Szemle, 1963
1963/4 - Monoszlóy M. Dezső: Versek
át rajtam az a gondolat, hogy az utam elején tulajdonképpen a magányt kívánva olvasni akartam. Kezembe vettem Silvia Magi Bonfarti Fény a sikátorok fölött című könyvét s olvasni kezdtem ... Ügy éreztem magam, mintha valami kissé meglassította volna bennem az őrült iramban száguldó vérkeringést. Monoszlóy M. Dezső versei A fényhez Névtelen bolygóról ideért sugár, az indulásod, idején tűnődöm, mikor még nem volt élet itt a földön, s érkezésed már készülő rakétánk lesi, mely feléd készül, hogy lefotografálja az évmilliók között lebegő energiát. Világosítsa meg fényed ama fényt, mely pislákolva hozzád igyekszik, s ne ütközzön össze hullámod vele, két ellentett fény az éjjek éjjele, nappalt szüljél, ne interferenciát. Tökéletlen szemem mögött lásd meg szellemem, mely ibolyántúli színekkel számol, erőd pazarlón ne szórd az éjbe, juttass tudást a végtelen sugárból
