Irodalmi Szemle, 1963
1963/3 - LÁTÓHATÁR - Hichiro Fukazawa: Zarándokének
Hichiro Fukazawa japán Író 1916-ban született Iszavamacsi faluban, hegyes, szegény vidéken. Eredetileg zenésznek készült. Párhuzamosan irodalommal is foglalkozott, s 1956-ban a Zarándokének-kel megnyerte Japán legnagyobb irodalmi díját. A Zarándokének óta megjelent novellái: Tohokü na Zümmü-tasi és a Yürerúie. Hichiro Fukazawa Zarándokének Hegy hegy hátán. Bármerre tekint is az ember, mindenütt csak hegy. A hegyes- völgyes Sinsyu* közepén, a Muko-murá- nak, „szemközti falu“-nak nevezett falu szélén áll Ren anyó háza. A ház előtt nagy kivágott keyaki** tönkje terpeszkedik. Mivel sima a felszíne, mint a deszka, a gyermekek meg a járókelők rá-ráülnek: nagy kincs számba megy. Emiatt Ren anyó házát a falusiak „A tönk“-nek hívják. Ren anyó mint menyecske került ide, jó ötven évvel ezelőtt. Nemcsak ennek a falunak, hanem Ren anyó szülőfalujának is „szemközti falu“ a neve, minthogy a falvaknak nincs külön nevük. Bár „szemközti falu“-nak nevezik, mégis az embernek egy egész hegységen kell átkelnie, hogy odajuthasson. Ren anyó az idén töltötte be hatvankilencedik évét, de férje már több mint húsz esztendeje halott. Egyetlen fiának, Tappeinek a felesége tavaly gesztenyegyűjtésre menet belezuhant a szakadékba, s halálát lelte. Tappeinek második feleséget kell keríteni, s ez több gondot okoz Ren anyónak, mint a négy árva gondozása. Sem a faluban, sem a szemköztiben nem akadt arra való özvegy. Ren anyó két hírre várt, s aznap meghallotta mindkettőt. Az egyik egy ünnepi dal, valaki a hátsó hegységbe menet énekelte, miközben elhaladt: * hegyes tartomány Japán közepén ** szilfa féle Ha eljön harmadszor Narayama ünnepe kivirágzik mind a sok elhullatott gesztenye. A falu Bon***-táncának a dala ez. Az idén még nem énekelték, s ez nyugtalanította Ren anyót. A dal értelme: három év múltával az ember három évet öregszik, márpedig a faluban a hetven évesek elzarándokolnak a narayamára,* a dal tehát emlékezteti az öregeket, hogy közeleg ez az idő. Ren anyó fülelt az elhaló énekszóra. Lopva a mellette álló Tappei arcára pillantott: Tappei is hallgatózott, állát nekihegyezve, mintha az elhangzott énekszót kergetné. De a vénasszony látta, hogy fény csillog a szemén, s azt gondolta: Tappei elkíséri Ren anyót a narayamai zarándokaltra. Tekintetéből kétségtelenül kiolvasni, hogy ő is arra gondol. „Derék fickó a fiam!“ Összeszorult a szíve. A második hír, amelyre Ren anyó várt: hírhozó érkezett, s tudtára adta, hogy a szemközti faluban özvegységre jutott egy asszony. Negyvenöt éves, olyan korú, mint Tappei. Állítólag csak három napja temette el a férjét. Ha a kora megfelelő, az ügy tulajdonképp el is intéződött. A hírhozó csak azért jött, hogy bejelentse: egy asz- szonynak meghalt a férje, s mihelyt meg*** a buddhista halottak napja * tölgyek hegye-látóhatár-
