Irodalmi Szemle, 1963
1963/2 - DISPUTA - Lőrincz Gyula: Kölcsönösen közelebb egymáshoz
nek megfelelően gondoskodunk Szlovákia anyagi alapjának fejlesztéséről, teljesen kihasználva munkaerőtartalékát úgy, hogy a munkaképes lakosság felhasználásának foka a munka társadalmi termelékenységének színvonala s ezáltal az életszínvonal is közársa- ságunk mindkét részében lényegében egyforma legyen. Különös figyelmet kell szentelni az elmaradottabb területek gyorsabb fejlesztésének, így Szlovákia jelentős mértékben magyar és ukrán-lakta keleti és déli járásai fejlesztésének. A párt emellett hangsúlyozza, hogy e kérdés ma már nem csupán Szlovákia gazdasági fejlődését és a cseh kerületek színvonalának elérését jelenti, hanem egyúttal az egész köztársaság népgazdasága fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen és alapvető feltételét képezi. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban pártunk kulturális téren a dolgozók általános és szakmai képzettségének további sokoldalú fejlesztésére fekteti a fösúlyt, tekintet nélkül a dolgozók nemzetiségére. Pártunk a csehszlovákiai magyar dolgozók segítségére sietett a népművelés, a kulturális élet területén, és elsősorban a politikai nevelés terén. A csehszlovákiai magyar dolgozók kiveszik részüket pártunk politikai életéből, fontos pártfunkciókat töltenek be alapszervezeteitől kezdve a legfelsőbb pártszervezetekig. Az 1960-as választásoknál a különböző népi szervekbe a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve a nemzetgyűlésig 6994 magyar nemzetiségű képviselő lett megválasztva, ami azt jelenti, hogy a nemzeti bizottsági képviselők 11,6 százaléka magyar nemzetiségű. Részt vesznek a szakszervezeti munkában. A magyar anyanyelvű tanulók számára megfelelő számú magyar tannyelvű iskola áll rendelkezésére az alapfokú- és középiskolák terén, ezenkívül hat különleges iskola, három pedagógiai, négy ipari, három gazdasági, tizennyolc mezőgazdasági iskola áll a szakképzés szolgálatában. A csehszlovákiai magyar sajtótermékek száma húsz, ebből napilap, hetilap és időszaki sajtótermékek jelennek meg mintegy huszonhárom millió példányszámban. Biztosítva van a magyar könyvkiadás. Eredeti művek jelennek meg a csehszlovákiai magyar íróktól, cseh és szlovák írók műveinek fordításai. Sok könyv közös kiadásban jelenik meg a Magyar Nép- köztársasággal, ezenkívül magyarországi, szovjet írók, más nemzetiségi írók, valamint a világirodalom termékeit magyar nyelven a Magyar Népköztársaságból hozzuk be. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életét a színművészet terén a komáromi Magyar Területi Színház képviseli. Ezenkívül jelenleg Szlovákia területén 892 magyar népművészeti együttes működik, közülük 605 színházi, 14 bábjátszó, 37 esztrád-csoport, 40 zene együttes, 50 énekkar és 150 tánckar. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életében jelentékeny szerepet játszik a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü- lete (Csemadok). Hivatása, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat a párt vezetésével — mint a Nemzeti Front tagja — a csehszlovák szocialista hazafiság szellemében nevelje, hogy hozzájáruljon hazánk nemzetei és nemzetiségei kölcsönös megismertetéséhez, közeledéséhez, hogy elmélyítse a csehszlovákiai magyar dolgozókban a szocialista internacionalizmus szellemét. Ezt főleg nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájának kölcsönös megismertetésével valósítja meg. Ma már a csehszlovákiai magyar dolgozók számára nem idegen Jirásek, Neruda, Božena Némcová, Hviezdoslav és Jilemnický, de nem idegen a klasszikusokon kívül az élő cseh és szlovák irodalom éppen úgy, mint a magyar klasszikus vagy az élő irodalom. Mánes, Aleš, Majerník képzőművészeti alkotásait ugyanolyan szeretettel szemlélik, mint Munkácsy, Szinnyey vagy Derko- vits alkotásait. Ostrava ugyanúgy az övék, mint a komáromi Hajógyár. (A közeledés nemzeteink és nemzetiségeink között megkezdődött és megállíthatatlanul folyik tovább. Népünk politikai és morális egysége szilárd és egyre szilárdabb lesz pártunk helyes nemzetiségi politikájának érvényesítésével. Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy több gyűlésen részt vettem, ahol pártunk kongresszus előtti dokumentumát letárgyalták szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól. Sok javaslatot halottam ezeken a gyűléseken. Meg szeretném említeni az egyiket. A Csemadok választmányi gyűlésén Csanda Sándor egy olyan javaslatot tett, hogy fejlődésünk mai szakaszán már talán tanácsos volna kihagyni a kérdőivekből, szállodai bejelentő lapokból, stb. azt a kérdést, hogy milyen nemzetiségű, mert ez még sok esetben visz- szaélésekre adhat lehetőséget az egyik vagy a másik oldalról. Ügy gondolom, hogy az áttekinthetőség szempontjából a népszámlálásnál ez fontos mutató. De egyébként tényleg nem tudom, miért szükséges a szállodai portás számára a vendég nemzetiségét feltüntetni. Meggondolandó, hogy a nemzetiség megjelölése fontos-e a kérdőívekben, igen, ez meggondolandó. Fontos azonban egy s ez nem meggondolandó, hanem szükséges —, hogy az emberek agyából, az emberek gondolkodásából töröljük a nemzetiségi előítéleteket, nemzeteink és nemzetiségeink közeledése, barátságának testvéri együttélésének elmélyítése és megszilárdítása érdekében.
