Irodalmi Szemle, 1962
1962/5 - FIGYELŐ - Egri Viktor: A világirodalom remekei
okozták a kisiklásokat és botlásokat: itt a magyar nyelvről és a magyar nyelven megjelenő irodalomról van szó, s ezekért elsősorban a fordító felelős, de felelős az olvasó- közönség nyelvkultúrájának alakításáért és mindenek előtt ő a felelős, minden szavának erejéig, minden mondatának tisztaságáig ő a felelős az általa fordított eredeti műért is. Rácz Olivér a világirodalom remekei Eric Knight angol író könyve, a Légy hű magadhoz az első külföldi regények közé tartozott, amelyek közvetlenül a felszabadulás után magyar nyelven megjelentek. Akkoriban, a világháborút követő első esztendőkben, megrendítő olvasmánynak bizonyult Knight szókimondó, merész és mély vallomása a lelki válságba kerülő fiatal angol katonáról; lenyűgözött az író szenvedélyes hangja, amely merőben elütött az angol széppróza remekíróinak tiszteletteljes unalmat árasztó, hűvös és szenvtelen hangjától, attól az előkelő tapintatosságtól, amellyel például Galsworthy Forsyte- Saga-jában az angol nagyburzsoáziát temette. Pogányul frissnek, szokatlannak és jóízűnek tetszett az a fricskázó, hányaveti nemtörődömség, amellyel Knight a polgári előítéletek bástyáit megrohanta, és kíméletlenül leleplezte az angol társadalom szellemi tunyaságát. De megnyerte rokonszenvünket az író szókimondó bátorsága is, amellyel odacsördített a hadviselés avult formáit védő katonai vezetőségre. Elismerést érdemlő, tiszteletet parancsoló írói magatartás volt ez, hiszen Knight nem a háború befejezése, a harcok lezajlása, hanem közvetlenül a dunquerki vereség és az angol szárazföld első ágyúzása után mondotta el ítéletként hangzó véleményét. És ez a vélemény annál becsesebb volt a szemünkben, hogy a dolgozó ember hazaszeretetét éreztük meg a regény főhősének sokszor önkínzó töprengéseiben. Ma, hogy másfél évtizeddel a regény fordításának első megjelenése után az Európa Könyvkiadó a Milliók könyve sorozatában újból kezünkbe adja ezt a remek könyvet, ugyanazzal a megrendüléssel követjük hősének, Clivenek, az egyszerű angol közkatonának fájdalmasan tragikus sorsát, az előkelő családból származó Prudencehoz fűzött világszép szerelmét. Mert minden legény- kedő modernsége mellett is romantikusnak, valóban világszépnek mondható ez a szerelem, ha nem is övezi egy romantikus kornak idillikus nyugalma és bágyatag szépsége, de szinte vérben és vasban született, s bombazáporok tüzörvényében hal meg fájdalmasan, mint a háborúnak hárfahúrokon eljátszott komor és mégis fel-felfénylő balladája. Ki volt e ballada írója, miféle életutat járt meg Eric Knight, a Légy hű magadhoz szerzője? Életrajzából hadd idézzünk néhány érdekes adatot és mozzanatot. 1897-ben született az angol szigetország Yorkshire tartományában, Menstonban. Apja a dél-afrikai gyémántkereskedelem területén tevékenykedett születése idején. A családi adatok szerint az apa halála után Eric édesanyja Oroszországba ment, ahol az akkori Szentpétervárott egy hercegi családnál neve- lőnö lett. Eric két idősebb testvérével York- shireben maradt a rokonoknál és kezdetét) vette keserves élményekben és tapasztalatokban gazdag ifjúsága. Tizenkét esztendős korában már munkába áll és hiába vágyakozik iskolák után, a szegénység elvágja a továbbtanulás lehetőségétől. Regénye egyik fejezetében visszapillant erre a gyermekkori munkára, elmondja, hogyan támad benne a munka szeretete és hogyan kopik meg idővel a lelkessége. Clive szerelmének, Prudencenak meséli el ezt a nyomorúságos gyermekkort, amelyről érezzük, hogy a valóságban maga Knight élte át; ő készíti a nyomdában a sokszorosító festéket, ő főzi a bűzös marhakörmöket, ő lapátolja és méri ki az egész bugyborékoló, bűzlő rohadtságot, mely fröcsköl, éget. belemegy az ember ruhájába, hajába és hiába ügyeskedik, a munka végén tele van kosszal. Kitaszított pária, a bűz elkülöníti a társadalomtól és valahogy azt érzi, hogy már puszta léte sérti a többieket. Ilyen mélyről indul el Clive, azaz az író maga, hogy miután megismerte a gyermekmunkások nyomorúságos sorsát, felvillanjon benne az emberség és megerősödjék az öntudata. És egy nap rádöbben, hogy tudás nélkül nem léphet feljebb, nem törhet ki ebből a megvetett páriasorsból, ám ez a felismerés mással Is jár: túl hamar fejezte be annak idején az iskolát. A haszontalan, értelmetlen, baromi munka esztendei kiölték belőle a figyelem és tanulás képességét, de Clive — azaz az író — makacs jellem, nem tágít és eljön a perc, mikor újra engedelmeskedni kezd már-már reménytelennek tűnő agya és rádöbben a gondolatok világának hatalmas méreteire; minden, amiről tanul, újabb és újabb tudnivalókra figyelmezteti és elragadja az olvasás vad éhsége. Knight tizenötéves, mikor elhagyja Angliát. Amerikában, Philadelfiában ismét nyomdaüzemekben dolgozik és szabad óráiban vázlatokat, riportokat kezd írni. Később a rajz és a festészet felé fordul figyelme, Bostonban, 553
