Irodalmi Szemle, 1962

1962/3 - ORSZÁGJÁRÁS - André Wurmser: Legendák születnek (részlet)

kednek ezek az emberek. Sokszor mond- Ellenkezőleg. A Szovjetunió jelentős sitám: „Csak az értheti meg a Szovjetuniót, kereket ért el az utóbbi években. Fejlőaki benne otthon érzi magát“. dése meggyorsult. Ezek után még ellenEz most is igaz. Hiszen a Szovjetunió ségei sem mondhatnak rá rosszat! Barátai

fejlődése nem állt meg. Előrehaladása nem pedig ma még jobban lelkesednek érte. Mi

lassult. Akad-e olyan ember, aki kétszer mind örülünk az utóbbi években elért

ellátogatott a Szovjetunióba, s ezek után szovjet sikereknek.

leírná, hogy a Szovjetunióban 1939-ben Fáradhatatlanul ismételni fogom, amit

rosszabb volt a helyzet, mint 1919-ben, mindig is mondottunk: mi, kommunisták,

vagy 1959-ben rosszabb, mint 1939-ben győzni fogunk, mert nekünk van igazunk,

volt? Önök fényesen bizonyítják ezt.

Balzachoz mennek?

Kijevben, ahol Balzac életművének utolsó sorait írta („Kijevi levél“), találkozni akartam Natan Ribakkal, akinek a „Honoré de Balzac tévedése“ című regényét elutazásom előtt kezdte folytatásokban közölni a „Lettres Frangaises“ című heti-. lap.

Natan Ribak a repülőtéren várt minket. Mindketten kommunisták, írók és Balzac- kutatók lévén, tüstént megtaláltuk a közös nyelvet. Ennek ellenére voltak viták köztünk. De hát az alapjában véve egy nézetet valló emberek között is csak hasznos lehet a vita!

Szovjet írótársam érkezésünk napján levelet kapott a Verhovnyai Mezőgazda- sági Technikumból, amelyben közölték vele, hogy most lesz Balzac, a nagy francia író születésének 160. évfordulója. Balzac 1847—1850 között Verhovnya faluban, Hanska grófnő birtokán élt, ahol a mostani mezőgazdasági technikum van. A technikum tanárai és tanulói ankétot rendeznek az évfordulóra, s az írót is meghívják. Ribak meghívott, hogy tartsak vele Verhovnyába.

Verhovnya oldalt esik a nagy autóutak- tól. Bekötő út vezet a faluba. Elég későre járt az idő, mire megérkeztünk. Régi rézmetszetről és egy háború előtti rossz fényképről ismertem az épületet, amelyet Balzac lelkesülten a Louvre-ral hasonlított össze. Ez persze túlzás. Amikor 1949- ben Franciaországban elkezdődtek a Balzac halálának 100. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek, Alengonban, „A vénkisasszony“ és „Az ódon szoba“ színhelyén az örökösnő jogán beszédet mondott Hanska unokája. Ugyanezé a Hanskáé, aki 18 évi állhatatlan, hol fellángoló, hol kialvó szenvedélyes szerelem után száz napra a regényíró felesége lett. Az unoka, született Rzewus- ka grófnő — a Rzewuskikat az elvakult Balzac „jeles“ famíliának nevezte — hallgatósága előtt kijelentette, hogy a „wier- chowniai“ palotát (a lengyel földesurak nem alacsonyodtak le annyira, hogy jobbágyaik nyelvén beszéltek volna) „az orosznémet háborúban földig rombolták“. A lengyel arisztokratanő 1949-ben, Francia- országban, orosz-német háborúnak nevezte a második világháborút, amely azzal kezdődött, hogy a hitlerista hordák betörtek az ő országába és a mi országunkba.

.Nos, az épület áll. Ráismertem, amikor gépkocsink megállt előtte. A nagy, oszlopos épületben végtelen hosszú utazás után két ízben szállt meg a reumás grófnő 50 éves, szívbeteg vőlegénye, aki nyersen magasztalta a grófnő „elragadóan telt“ alakját.

Balzac itt nem írt, legalábbis semmi érdemlegeset nem alkotott. Balzac csak Párizsban volt igazi Balzac, a Basse és a Bataille utcán, vagy a Sachet-kastélyban, ahol testvérként fogadta anyja volt szeretője (óh, a polgári családok titkos drámái!). Ukrajnában csupán utolsó csatáját vívta, hogy elnyerje Eveline Hanska kezét és vagyonát. Megnyerte a csatát. Talán csak azért, mert már a sír szélén állt.

Elkövetkezett az a nap, amikor letaszították trónjáról a földesurak védelmezőjét, a cárt. A nagy lengyel földesurak érezték, hogy Ukrajnában nem vár rájuk letűnt nagyságukhoz méltó jövő. A Rzewuskik szedték a sátorfájukat, s olyan országba költöztek, ahol a demokrácia kegyesebb a pénzeszsákokhoz.

1922-ben a volt Hanska birtokon mező- gazdasági technikum nyílt. Az épületben minden úgy maradt, ahogy utolsó tulajdonosai hagyták. A német megszállók katonai parancsnokságot szállásoltak be a kastélyba. Amikor visszavonultak, mindent elhurcoltak. Még a bútort is elvitték vagy felgyújtották a park fáival együtt. Kifosztották a könyvtárat is, de az épület sér293