Irodalmi Szemle, 1962
1962/3 - ORSZÁGJÁRÁS - André Wurmser: Legendák születnek (részlet)
André Wurmser, francia kommunista író és publicista, 1899-ben született. A l’Humanité vezércikkírója. születnek André Wurmser 0 Öl Nagy csatákban legendás hírű hősök születnek. Egész könyvet írhatnék az új Szibéria új legendáiról, de ezt a könyvet, érzésem szerint, alexandrinusokban kellene megírnom. Szerintem Bratszknak nagyobb szüksége van epikus költőkre, mint regényírókra. Költeménybe kívánkozik az a történet is, amelyet a gátépítés vezetője mesélt el nekem a reménység első lovagjairól, az építkezés igazgatójáról és helyetteséről, a mérnökről, akik vele együtt érkeztek a tajga mélyén megbúvó régi kis faluba. A reménység öt lovagja vágta ki az első fákat, figyelőtornyot épített belőlük, s arra fölkapaszkodva tartott terepszemlét a haragosan zúgó, végeláthatatlan tajgában. Költők meséljék majd el a gyermekeknek, hogyan fogtak el a magasfeszültségű áramvezetéket építő komszomolisták a tajgában egy medvebocsot, s tanították meg legombolyítani a kábeldobot. Nekik kellene megénekelniük Szaburov mérnök barátom kalandját. Szaburov, társaival együtt, helikopteren jégszemlére indult felfelé az Üj városok, új bizonyítékok „Felépítjük a vízierőművet, utolérjük és túlszárnyaljuk Amerikát“ — mondta nekem Bratszkban egy fiatal építő. Ifjú barátaim a Szovjetunióban mind így beszélnek, s ez egészen természetes. A fiatal futó, ereje tudatában mindig biztos benne, hogy nemcsak utoléri, hanem meg is előzi versenytársát. Szibériában jártamban olykor a cowboy- filmeket, az úgynevezett „westerneket“ idézték emlékezetembe a látottak. Ezek Angarán. Elromlott a rádiójuk, s kényszerleszállást végeztek egy lakatlan, s a jégzajlás miatt nehezen hozzáférhető szigeten. A költők a sámánkő-legendánál szebb legendát írhatnának az Angaráról, amelyet az irkutszki vízierőmű rabjává tett, s most Bratszkban maga is segít, hogy még jobban gúzsba kössék. Megszólaltathatnánk azt a mérnököt, aki fiatalon, komszomolista korában Komszomolszkot építette az Angara partján, most pedig a bratszki vízierőművet építő komszomolistákat irányítja. Zola „Lourdes“ című regényének elején leírja azokat a vonatokat, amelyek a csodás gyógyulásra vágyó betegeket a világ minden részéből Lourdes-ba szállítják. Bratszk- ba a kommunistákat, a komszomolistákat, a fiatalokat, a világ legegészségesebb ifjúságát viszik a vonatok a Szovjetunió minden részéből. Ezek a fiatalok is csodákra áhítoznak, de kétségbevonhatatlan csodákra, olyanokra, amilyeneket csak az ember képes véghezvinni. Mindez az epikus költők tollára való. Hát ti, lírikusok, mire vállalkoztok ? a filmek bizonyos fokig tükrözik az amerikai Vadnyugat meghódításának történetét. Szibériában, a Szovjet-Keleten, ma olyan történetek játszódnak le, amelyeket a moziközönség kifejezésével élve, „easter- nek-nek“ nevezhetnénk. („Eastern“ az angol East — Kelet — szó származékszava, a „western“ pedig a West — Nyugat szóból származik. — A ford, megj.) De a vadnyugati „western“-filmek és a reális „eas- ternek“ között talán csak annyi a hason
