Irodalmi Szemle, 1962
1962/1 - L. Annyinszkij: Gondolatok az ifjú nemzedékről
vagy bizonyos beidegzett reflexmozgásra. Tehát ha az úgynevezett nem alkotó munkáról van szó, nem a munka osztályjellegére gondolok. Nem az ifjúmunkásról beszélek, akiből feltaláló lesz, sem a fiatal kolhoztagról, aki később állat- vagy magnemesítö lesz, és nem is a fiatal festőre gondolok. A gyümölcs- és zöldségkereskedés elárusítónőjéről beszélek. A kalaúzról az autóbuszban, az ellenőrről a metróban. A könyvelőről a hivatalban, a munkásról, aki sosem éri el, hogy feltaláló legyen. A kolhoztagról, aki sosem éri el, hogy agro- nómus legyen. A festőről, aki másokat utánoz. Ezer és ezer olyan fiatalemberről, aki életkörülményei vagy fejletlen képességeinek következtében a leg igénytelenebb, legjelentéktelenebb munkát végzi. A szolgálati kötelességek múltszázadi buzgó teljesítőjétől eltérően — aki számára egy eleve meghatározott sors rendeltetett, s e sorson kívül egyebet elképzelni nem is tudott, a mai széleslátókörű fiatalember tudja, milyen a nagyvilág. Megérti, hogy eddig végzett jelentéktelen munkája társadalmilag szükségszerű, de azt is érti, hogy. ilyen munkával a fejlett emberi személyiség semmiképpen nem elégedhetik meg. Mi történik, ha az elárusítónőben a feltaláló képességei jelentkeznek? Vagy zeneszerzői hajlamokat fedez fel magában? Vagy a költő tehetségét? Bizonnyal beiratkozik valami főiskolára vagy a zene- akadémiára, vagy szerkesztőségbe megy dolgozni. Nem lesz többé elárusítónő — és az ő helyére a gyümölcs- és zöldségkereskedésben egy más lány kerül. S aztán minden újra megismétlődik? Az automata gép ezt az elvarázsolt kört szétzúzza. A kalaúz helyére automata jegypénztár kerül. Az elárusítónő helyére ön- kiszolgáló bolt előre adagolt és csomagolt áruval. Az ellenőr helyére forgósorompó. A pénztáros helyére nyitott pénztár: a munkások maguk végzik el a bérelszámolást, és a pénz átvételét a pénztárnál elhelyezett táblán igazolják aláírásukkal. A kommunizmus — minden ember száA fiatalok már nem váratnak magukra Ilyen körülbelül a mai ifjúság gondolat- világa. Természetesen ez még nem minden, és nem is öltött kikristályosodott formát. A munka konkrét formái — mely a „negyedik“ szovjet nemzedékre vár, s amemára alkotó munkát jelent, nemesítő, felemelő munkát, mely megköveteli a képességek folytonos fejlesztését, és egész,' teljes embert követel. A kommunisták nem azért tűzték ki célul az emberi személyiség harmonikus kiteljesedését, mert ez humánus és nemes emberi cél, hanem azért, mert ez szükségszerű: az ember, aki nem képezné magát sokoldalúan fejlett egyéniséggé, egyszerűen életképtelenné válik a jövő társadalmában, mert ennek a társadalomnak kétségtelenül a termelőerők maximális fejlesztése lesz az alapja. Ha azt állítjuk, hogy a szovjet emberek mai nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, az elsősorban a fiatal nemzedékre vonatkozik. Csak egy mondatot idézek az SZKP programjából: „A szocialista állam- rendszer fejlesztése fokozatosan annak kommunista népi önkormányzattá alakításához fog oezetni.. Már kibontakozik előttünk az öntudat, a szellemi látókör kiteljesedésének és a szellemi kultúra megnövekedésének távlata, mely nélkül elképzelhetetlen volna a jövő társadalmának élete. És ezt a jövőt már ma itt a földön és saját bensőnkben kell építeni. Mit kell tennünk érte, hogy megvalósuljon? Hogyan építsük? Nemcsak buzgó kötelességteljesítéssel — ilyen vagy amolyan kötelességek teljesítésével, mert semmi sem veszedelmesebb a vak buzgalomnál. És nem is úgy, hogy szabadidőnkre koncentráljuk minden fí- geylmünket és törekvéseinket. A személyiség nem szabad időnkben, de a munkában teljesedik ki. Az a fontos, hogy feladatainkat alkotó módon oldjuk meg, líogy a munkában új utakat keressünk, hogy szakértelemmel végezzük el, emeljük e század színvonalára — és vele együtt mi is növekedjünk, fejlődjünk. Az a fontos, hogy találjuk meg a módját annak, miként szolgáljuk a nacfy eszményt a ma egészen jelentéktelen munkakörben is. Mert hogyan éljünk másképpen ? És miért éljünk ? lyet már el is kezdett — a szűzföldeken, Keleten és a világűrben — magában a munkafolyamatban csiszolódnak ki. Nagy jelentősége van annak a határozottságnak, amellyel a fiatalság útnak indult, annak
