Irodalmi Szemle, 1961

1961/6 - FIGYELŐ - Käfer István: Egy modern történeti regény

jelenítése adja. Bármennyire bekapcsolódunk a XVI. század világába, Zoppino, Axetino, Ti- ziano, Perina, Palma és a többiek „társasjá­tékába“, egy pillanatra sem tűnik el a regény Srója, aki megjelenik Aretino leveleiben, Zop­pino kalandjaiban, a könyv minden sorában, gondolatában. Ezért olyan emberi, közeli és érthető a regény: emberi az író maga is, és az olvasóhoz való viszonya nem a formát A Szlovákiai írók Szövetsége magyar szekciójának hírei Október 16-án a magyar szekció vezetősége és az Irodalmi Szemle szerkesztősége olvasó­konferenciát tartott Bratislavában, a Csema- dok Központi Bizottságának tanácstermében. Dr. Turczel Lajos vitaindítójában röviden vá­zolta az Irodalmi Szemle küldetését és felada­tait. Többek között a következőket mondotta: „A mi irodalmunk nemzetiségi irodalom, és mint ilyen több forrásból szívja a létezéséhez és fejlődéséhez szükséges életerőt. A legfon­tosabb éltető forrás irodalmunk számára a hazai társadalmi valóság. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság népei által épített szocia­lizmus a mi nemzetiségi irodalmunknak is legfőbb tematikai és ideológiai bázisát alkotja. Az Irodalmi Szemlének egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy irodalmunk érdeklő­dését, a teljes hazai valóságra irányítsa. Ez egyrészt nevelő, irodalompolitikai és politikai formában megnyilvánuló feladat, másrészt cél­tudatosan irányított anyaggazdálkodás. Más­szóval kifejezve ez annyit jelent, hogy az Irodalmi Szemlének, mint irodalmunk fő kris­tályosító eszközének nemcsak közvetlen poli­tikai és irodalompolitikai anyagában, hanem tartalmi, szépirodalmi részében is tükröznie kell a hazai társadalmi valóságot: népeink közös építőmunkáját, barátságát, a csehszlovák szocialista hazafiságban és a proletárinterna­cionalizmusban való összeforrottságát. E feladat keretébe tartozik hazánk többi nemzeti és nemzetiségi irodalma, elsősorban a cseh és szlovák irodalom fejlődésének folya­matos bemutatása is. Ez magától értetődő dolog, egyrészt azért mert, mint láttuk: iro­dalmunknak ezekkel az irodalmakkal közös tematikai és ideológiai bázisa van, másrészt azért, mert a közös építőmunkának az iroda­lom terén is meg kell nyilvánulnia. Ennek a rész-feladatnak a teljesítésben egyébként mi általában jól állunk. A Szépirodalmi könyvkiadó magyar szerkesztőségének jóvoltából a nagy­arányú fordítás révén a magyar dolgozók a cseh és szlovák irodalom eddigi és mostani fejlődéséről állandó és részletes képet kapnak.“ kereső művész eredetieskedni akaró hatásva­dász szándéka, hanem az egész mű alapja. Nem szándékunk a friss élmény hatása alatt túlértékelni Erdődy regényét, azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy a modern magyar tör­ténelmi regény és általában a széppróza nagy nyereménye ez a könyv, amely közös kiadás­ként bizonyára a csehszlovákiai magyaroknak is kedvelt olvasmánya lesz. Ezen a feladatkörön belül Dr. Turczel Lajos fontosnak tartja a csehszlovákiai magyar iro­dalom haladó hagyományának feltárását és marxista értékelését. A további feladatkör pedig: a helyes világirodalmi orientáció haté­kony biztosítása — s ezen belül nálunk különös hangsúly esik az élő magyar irodalomra, illetve az ezt elsősorban reprezentáló mai magyaror­szági irodalomra, mert a magyarországi szo­cialista irodalommal a mi irodalmunkat a közös nyelv és irodalmi hagyományok erős szálai kötik össze, s a többi nemzetiségi magyar irodalommal együtt az egyetemes magyar iro­dalom szerves részét képezi. Az Irodalmi Szemle gyakorlati célját ezekben jelölte meg: szervezni, irányítani és példát mutatni, reprezentálni... A felszólalók többnyire a lap koncepcióját méltatták, mely lényegében a fentebb vázolt elvi és gyakorlati megoldásokra épül, és a lap rovat-beosztásában jut kifejezésre. A lap ter­jesztésének szempontjából több követelményt támasztottak a szerkesztőséggel szemben. November 18-án Komáromban a tlzenkétéves iskolában ugyancsak olvasókonferencia zajlott le. A hozzászólók többek között az ifjúsági irodalom részarányának növelését követelték az Irodalmi Szemle szerkesztőségétől és .több világirodaimat kértek. A magyar szekció a téli időszakban régebben és újonnan megjelent könyvek megvitatását tűzte programjára. Ennek keretében november 8-án sor került Szabó Béla: Az élet peremén című művének megvitatására. A müvet előadóként dr. Turczel Lajos méltatta. Egri Viktor: Szívet cserélni nehéz című regé­nyének megvitatására november 15-én került sor. A vitaindító előadást Dobos László az Irodalmi Szemle főszerkesztője tartotta meg. November 22-én a magyar szekció Gyurcsó István: Termő időben című verseskötetének vitáját rendezte meg, a vitaindító előadást Mács József tartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents