Irodalmi Szemle, 1961

1961/1 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért

és felolvasásai rendkívül népszerűek a fizikai dolgozók széles tömegei előtt is. ízelítőül lássunk néhány mondatot Fábry egyik újságcikkéből: „Az új német szellem: a gyilkosság kulturája. Hitler egész egyszerűen egy hatvanmilliós nemzetet vezényelt be a gyilkosiskolába .. A történelem azt mutatja, hogy egy zéró mögött mindig egy jövendő Néró rejtőzik. Megrendülve állunk meg ennél a mondatnál: a zéró és Néró történelem lett.“11

A polgári demokrácia adta vitalehetőségek ebben az időben Csehszlovákiában olyan széleskörű és magas színvonalú magyar publicisztikát hoztak létre, melyhez foghatót a két világháború közti Magyarországon nem találunk. Fábry a kommunista publicisták közül is kimagaslott rendkívül széleskörű irodalmi tájékozottságával, érzékeny líraiságával és számos idézetbe kívánkozó, szellemesen megdöbbentő mondatával. Újságírói tevékenységének értékét cseh kortársáéhoz, Július Fu- číkéhoz kell hasonlítanunk.

Fábry írásainak megértése érdekében külön kell foglalkoznunk stílusával és maga alkotta terminológiájával. Egyik leggyakrabban használt kifejezése a „vox humana“ a csehszlovákiai magyar irodalmi életben nemrég heves vitát váltott ki,12 s egyesek a kifejezést Győ- ry Dezső egyik verseimével, az Emberi hanggal azonosították. Az Útban Fábry ezt a kifejezést egyértelműen, a szocialista humaniz- életművének felületes ismerete adhat okot: mus értelmében használja. A félreértésre régebbi írásaiban a „vox humana“ jelenthetett polgári humanizmust is. Fábrynak meglepően fordulatos és újszerű kifejezései között rendkívül sok a magyartalan és erőszakkal gyártott, ami gyakran modorossá és nehezen érthetővé teszi stílusát. Ez a szokatlan irodalmi nyelv az expresszionista vers homályosságát idézi, s kezdetben nála is valószínűleg a formában is megnyilatkozó forradalmi- ságot jelentette, mint a maisták költészetében. Minden hasonlat sántít — bizonyára csak részigazságot fejeznek ki azok is, akik Fábry tevékenységét Kazinczyéhoz szokták hasonlítani; a nyelvújításban kétségkívül kisebb érdemei vannak, mint a széphalmi mesternek. Figyeljük csak meg néhány magyartalan és zavaros értelmű kifejezését: emberlátás, szin- ténember, Fletrehalt Narcissos, tintaszavak, maművészet, életre gyilkolni, egyszerélőség, „Az emberakarás horizonttágító, életért vérző, levegőt hódító, teret és időt teremtő gyűlöletökle.13 (Azóta Fábry stílusa lényegesen világosabbá vált, s ma már sokkal kevesebb

11. Az Út 1933. 5. sz. Korparancs. 183. p.

12. A vitát közli az Irodalmi Szemle. 1959. 4. sz. 581- 586. A vita a Szlovákiai író szövetség magyar szekciójában

folyt a „Költészetünk helyzete és feladatai“ c. beszámoló után. A felszólalók egy része azzal vádolta Fábryt, hogy a vox humana fogalmát Győry Dezső köteteiméből vette, s ez a szempontja nincs összhangban a szocialista realizmus követelményével. Mások Thomas Mann humanizmusával azonosították Fábry szemléletét. Amint tanulmányunk során később is bebizonyítjuk egyik érvelés sem helytidegen elemet találunk benne.) Stílusának másik sajátossága, hogy szeret kategóriákat for- mulázni, melyekben szuggesztív erővel, meglepően ellentéttel fejez ki egy-egy igazságot.

Az Útban közölt irodalmi és kulturális cikkeinek egy részét Fábry könyvben is kiadta: a Korparancsban (1934) s ez megkönnyíti számunkra az áttekintést és az értékelést. (Fábry esszéiről és kritikáiról már sokan írtak, de ezek között kevés tárgyilagos értékelést találunk: írásainak szenvedélyes lírai— sága általában a priori állásfoglalásra készteti kritikusait — mellette, vagy ellene. A legtöbben fenntartás nélkül dicsérik, néha szinte az ünnepi óda hangján magasztalják, de jelent meg műveiről teljesen elutasító kritika is.)

Irodalmi kérdésekről mindjárt Az Üt első számában írt Fábry: író a börtönben címen összehasonlítja Kassák Lajos munkásságát és magatartását Tamás Aladáréval. Horthyék rendőrsége ekkor likvidálta a „100%" című forradalmi szellemű lapot és „kommunista üzelmek“ címen börtönbe vetette szerkesztőjét, Tamás Aladárt. Fábry szigorú Kassák-el- lenes kritikája mögött elsősorban szilárd elvi álláspontot kell látnunk: a kommunista szellemet védi a szociáldemokrata reformizmussal és opportunizmussal szemben. Kassákkal már előbb is és később is sokat foglalkozott, főként a Korunk hasábjain, s az aktivista irodalomnak Fábry volt egyik első és legjobb bírálója.14 Kritikáiban nem ok nélkül nevezte Kassák irodalmi irányát szókonstruktiviz- musnak, formaaktivizmusnak, tartalékaktiviz- musnak; ezzel arra mutatott rá, hogy Kassák nem tartozik a forradalmi művészet élharcosai közé.

Fábry Kassákkal szemben tanúsított magatartásának volt azonban némi személyeskedő, túlzó éle is, ami részben annak tudható be, hogy a pesti írók között dúló ellentétekről Fábryt a Kassák-ellenes csoport tagjai tájékoztatták. Itt kell rámutatnunk Fábry irodalomkritikáinak hibájára is, mellyel eddig még senki sem foglalkozott: nem a mű egészsét, hanem egy-egy részletét vagy tulajdonságát szokta bírálni, ezért oly gyakoriak kritikáiban az ellentmondások. Sokszor nem is a művet bírálja, hanem publicista módszerrel kifejti saját véleményét a műben felvetett témával vagy gondolattal kapcsolatban. Az Ütban nem Kassák művészetét, hanem politikai álláspontját támadja, lényegében helyesen, de egyálló: a szocialista vox humana Fábry megfogalmazásában is azonos a szocialista humanizmussal, s Fábryt régebbi pártállása élesen megkülönböztette mind Thomas Mann- tól, mind Győry Dezsőtől. Helyesen tehát azt kellett volna vitatni, hogy szilárdan áll-e a szoc. humanizmus eszméje mögött, vagy néha engedményeket tesz-e a burzsoá humanizmusnak. Mi szemléletét marxista-leninista jellegűnek tartjuk, de amint alább is rámutatunk, irodalmi tanulmányaiban és kritikáiban hibákat és tévedéseket találunk.

13. Idézetek a Korparancsból. 22 és további oldalak.