Irodalmi Szemle, 1961
1961/6 - HAGYOMÁNYAINK - Sas Andor: Versírásért pokoljárás — Vági Miklós emlékezete
Versírásért pokoljárás Vághi Miklós emlékezete hagyományaink Versírásért pokoljárás — ebben az esetben azonban a pokoljárás nem jelent képzeletbeli utazást a pokol tornácától a föld középpontjáig érő pokoltölcsér csúcsáig, mint Dantenél, sem Tar Lőrinc-féle pokoljárást, aki szent Patrick írországi barlangjába leszállt, hogy lássa a poklot, de onnan visszatért, hanem tartózkodást jelent a fasiszta bebörtönözés poklában valaki számára, aki fiatalon, ártatlanul került oda, félelmet nem ismerő szókimondásának és elszántságának megtorlásául. Ebből a pokolból Vági Miklós számára nem volt visszatérés, mert börtönéből 1942. októberében — ekkor lett éppen huszonkét éves — elvitték katonának, majd ki a frontra, s az édesapjához jött értesítés szerint a Don-ka- nyarban Ilinka falunál elesett. Vági Miklós 1920. októberében a kirgizek- lakta középázsiai Ferganában született, ahova apja az első világháborúban mint hadifogoly került, ott megnősült, két évig harcolt a Vörös Hadseregben, s ezerkilencszázhuszonkettő- ben visszatért szülővárosába. Kassára feleségével és kisfiával. Az apa munkás volt, fiából is munkás lett. Miután elvégezte az elemi és a polgári iskolát, kitanulta a fodrászmesterséget, s tizennyolc éves volt, amikor Hitler utat nyitott Horthy hadseregének, hogy Ke- let-Szlovákia déli részére és így Kassára bevonuljon. Vági Miklós nemcsak abban a mesterségben, amelyet kitanult, mutatkozott ügyesnek, hanem egy munkástársának tanúsága szerint feltűnt művészi hajlamaival, mert ügyesen rajzolt és egy zenekarnak mint trombitás-zenész tagja volt. Irodalmi műveltségre is szert tett. Ady költészete nemcsak passzív benyomást gyakorolt rá, hanem versírásra ösztönözte. Az irodalomért való lelkesedés valósággal megható Vági esetében. A polgári republika alatt a tehetséges fiúnak nem volt lehetősége középiskola kijárására, de ő — legalább is irodalmi téren önképzéssel nemcsak azt a műveltséget szerezte meg, amelyet a középiskola nyújt, hanem ennél sokkal többet. A fiatalság szabadságvágya és önkifejtést kereső feszültségei jelentkeztek a fiatal Vá- giban. 1939-ben saját kiadásában két könyvecskét jelentet meg verseivel Kassán. Kitisztult benne az a kötelesség tudat, hogy a fasiszta rendszer bűneiről tudomást szerző dolgozónak világgá kell kiáltania felháborodását, így vált Vági Miklós 1939-től kezdve versei miatt a Horthy-rendőrség és a Horthy-bíró- ságok üldözöttjévé. 1939. november 20-án Kassán a Főutcán többeknek mutogatta Fogjunk fegyvert című forradalmi megmozdulásra serkentő versét. A politikai rendőrség még az utcai járókelőket és az utcai beszélgetéseket is figyelte, így tehát lecsaptak Vágira, elfogják, persze a szokásos rendőri brutalitások kíséretében. A kassai királyi ügyészség bámulatosan gyors ütemben dolgozott, mert már kilenc nap múlva, november 29-én, elkészült az ügyészségi elnök vádirata Vági Miklós ellen, mivel mikor a 20—25 példányban sokszorosított Fogjunk fegyvert című verset osztogatta, ezzel a munkásosztályt „az űri középosztály és a főúri osztály elleni gyűlöletre izgatta.“ Nemcsak ellene, hanem Zsurabló Anna, 19 éves gépírőnő, mint bűnsegéd ellen is szólt a vádirat, mivel ez a versből 25 példányt leírt, illetve sokszorosított. A vádiratból kitűnik, hogy Vági november 21-e óta előzetes letartóztatásban van. Nem kellett sokáig várni ügyének elintézésére, mert 1939. december 23-án bűnügyének főtárgyalására vezetik elő a kassai törvényszék fogházából. A kassai törvényszék ötös tanácsa, amelyet „nemzetvédelmi“ tanácsnak neveztek, kéthavi fogházbütetést mért Vágira, s úgy látszik egy hónapi fogságát beszámítva, feltételesen szabadlábra helyezték, mert december 28-án a kassai rendőrkapitányság mint az állami és társadalmi rendre aggályos egyént rendőrhatósági felügyelet alá helyezi, ami azt jelentette, hogy hetenként kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen, este 10 órától reggel 5 óráig nem hagyhatja el lakását, nem járhat gyűlésekre, párthelyiségekbe, nem tartózkodhat forgalmas helyeken, táviratoznia, telefonálnia nem szabad, nem tarthat birtokában a közrendre veszélyes nyomtatványokat, képes ábrázolást, a legközelebbi hozzátartozóin kívül másokkal nem érintkezhet. Zsurabló Annát a kassai törvényszék fölmentette. Azonban a bűnügynek, mert az ügyész súlyosbításért fellebbezett, folytatása volt Budapesten a legfelsőbb bíróság, a Kúria előtt. Ez 1940. március 9-én tárgyalta Vági ügyét s az alsó bíróság ítéletét megváltoztatva, Vági Miklóst 10 hónap fogságra ítélte, sőt Zsurabló Annára is rámért egyhónapi fogságot. Minderről a Budapesten megjelenő Magyar Nemzet napilap már a Kúria ítéletét követő napon, 1940. március 10-én hírt hoz a következő fejeimmel: „Tízhónapi börtönt kapott a kassai borbélylegény egy kommunista versért.“ ' v Sas Andor
