Irodalmi Szemle, 1961

1961/6 - Batta György: Versek

Egész nap olyan búsan szólt a kalapács,

Egész nap szikra-könnyeket hullajtott a köszörű,

Piros szikra-könnyeket,

És sírt a részelő is, és jajgatott a vaslemez:

Beteg a kedves, beteg a kedves, beteg a kedves...!

Jött az este, réz-hold-karikát kergetett az égen,

Mint egy gyerek, fény-botokkal,

És a szív-kalapács itt bennem olyan búsan vert:

Nem vagy velem,

Beteg vagy kedves, beteg vagy kedves, beteg vagy kedves. De súgta valami, mint a fák köröttem:

Meggyógyul, ne félj ...!

Batta György

piros vér, piros falak

\

K. Vyskočil felvétele

Készül a ház:

Félig-húzott falak —

Köröttük reggeli látás -futás,

Villamos sikong,

Gépkocsi dudál,

Egy asszony megy át az úton Félig-húzott falak alatt,

Az autó későn dudál:

Fékezés, vér, csődület,

Rideg szavak „beállt a halál".

Fáj (nem ismertem soha)

Mégis fáj,

S tni benne az őrület,

Hogy félig-húzott, új falak alatt!

Ő nem látja már meg soha,

Ahogy majd az erkélyen Pöttömnyi fiúcsKa játszik,

Mosoly-gyöngyei a járókelőkre hullanak, Mikor éppen rá, meg az új házra Nevet az a meleg szőke bácsi az égről:

A nap.

Ezért is fáj.

beteg a kedves