Irodalmi Szemle, 1961
1961/5 - ORSZÁGJÁRÁS - Duba Gyula: Szív és agy
gép olyan matematikai feladatokat is megold, s még hozzá rövid idő alatt, amelyeket emberi agy vagy egyáltalán nem tudna megoldani, vagy évtizedekre lenne szüksége ahhoz, hogy megoldja? Igaz... Hát akkor ... ? Ne feledkezzünk meg a programról! Az elektroncsövek vezérelte megmunkálógépeknek, az elektromos számológépeknek, előre elkészített programra van szükségük ahhoz, hogy dolgozhassanak, s a programot az ember adja nekik. A program az ember parancsa s a szolga nem parancsolhatna ... Az elektronikus agyban, minden jótulajdonsága ellenére sem képződhetnek soha asszociációk, nem lesz képes kapcsolatokat keresni és találni a fogalmak között. Képtelen lesz regényt írni, zenét szerezni, soha nem fog gondolkodni, csak átveszi, megőrzi és aktivizálja az ember gondolatait. A teremtő emberi munka eredményeivel mérjük az idő folyását! Ahogy növekszik az egyetemes emberi ismeretek komplexuma, ahogy egyre előre halad az időben a gondolat, úgy erősödik a villogó elektroncsövek fénye és ragyogásukba alfa, beta és gamma sugarak vegyülnek. A Mars-beli újságok egyre szenzációsabb főcímeket hozhatnának a gépek dicsőségének égfelé töréséről és az ember eltörpüléséről. Sőt talán a földön is akadnak —, ki tudja milyen érdekek vezérelte — kishitűek, akik nem veszik majd észre, hogy mindez a sugárzás és fényesség a kutató emberi elme dicsőségét ragyogja. A Z-pavilonban egy szovjet gőzturbina modellje előtt gondolkodom. A felírást el sem kell olvasni, a modellről is látni, hogy gigantikus gép lesz; három- százezer MW-ot (háromszázezer millió wattot) termel majd. Azon gondolkodom, hogy a technika fejlődésével valahogy sűrűsödnek az energiák, illetve mind hatalmasabb energia mennyiségeket tudunk összpontosítani egyetlen gépbe vagy motorba — egy egységbe. A gépek bármely területét nézzük is, látjuk, hogy ez igaz. Hasonlítsuk össze a századforduló Dieselmotorjainak teljesítményét a plzeni V. I. Lenin Művek hajómotorjainak a teljesítményével. Törpe és óriás ... De nem kell oly messzire a múltba mennünk, elég tizenöt évre visszatekinteni. Hol maradnak a második világháború repülőgép motorjai a TU 114 sugárhajtóművétől. Az energia koncentrálás klasszikus példája, mondhatnám csúcsa az atomenergia. Tömény energiának is nevezhetnénk. A gigantikus energiák korába lépve azonban figyelmeztetve int egy tragikus tény, amely szintén a század energiakoncentráló igyekezetét bizonyítja: a hidrogénbomba százszor hatékonyabb és rombolóbb erejű, mint a hirosimai atombomba volt! Ez azonban már az Omnia n. v. kiállítási tárgyai előtt jutott eszembe, ahol egy csehszlovák gyártmányú szekrényfélét láttam indikátorokkal, mutatókkal és ezzel a felirattal: „Műszer a kísérleti atomrobbantások következtében megfertőzött levegő rádiumtartalmának mérésére“. Nemcsak az agyunkat helyettesítettük műszerrel, de a szívünket is ... Ez a tény újabb dekadens gondolatokra késztetheti az életúntakat, akik — indokoltan vagy indokolatlanul — a tanácstalan, csüggedt idealista filozófia kényszerképzetei között élnek; mi hát az emberi lét értelme, ha két legfontosabb szervünk, az agyunk és a szívünk helyettesíthető? Mi a lét értelme... ? Az ösztönembernek érthetetlen kérdés, de évszázadok folyamán gondolkodók sora vetette fel. A Chirana n. v. elektronikus orvosi műszerei között nézelődöm és megállapítom, hogy az elektroncsövek, az elektromos hullámok, az ultrahang bevonultak az orvostudományba is. Itt az elektrostimulátor, amellyel a görcsbe merevedett szívet újra meg lehet dobogtatni, ott a defihrillátor, amely a szív verésének rendetlen ütemét szabályozza meg. Néhány lépéssel odább a szovjet elektro- encefalográf, amely az apró ideggócok finom munkáját rajzolja érzékeny tűjével a kockás papírtekercsre. S mindenekelőtt a mesterséges szív... A felírás szerint: a testen kívüli vérkeringést szolgáló műszer. Gyártotta a Stará Tura-i Prema üzem.
