Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - Szabó Béla: Az asszony és az egér
oka van haragudni, akkor az én vagyok. Amióta megérkezett, valóságos pusztítást vitt itt véghez. Még egy falat morzsát sem hagyott nekem. Azt pedig igazán megérdemeltem volna. Vegye tudomásul, az ura nekem köszönheti azt, hogy nem hanyagolta el magát és nem lett sem piszkos, sem tetves. Én vigasztaltam őt rideg magányosságában. Ha magán múlott volna, férgek rághatták volna. És maga úgylátszik, jobban örült volna a tetveknek, mint nekem. Ekkor érkezett meg Miklós. Az asszony hirtelen felriadt szendergéséből, az egér elillant, Miklós pedig visszafojtott lélegzettel ámult a nagy tisztaságon. Mindenre számított, csak arra nem, hogy konok, makacs felesége ezzel a meglepetéssel ajándékozza meg. Zavarukban egymás kezét fogták. Könny csillogott az asszony szemében, amikor a születendő gyermekről beszélt, eszébe sem jutott, hogy követelésekkel lépjen fel, örült, hogy látja a „hűtlen“, hűséges tekintetét. És könnyei lassan szivárogni kezdtek, mosták a szemét, arcát, lelkét. Miklós ekor megérezte, hogy a nagy- takarítás nemcsak a szobájában, hanem élete minden zugában is lezajlott. — Egy új asszonyra akadtam rá ... — fejezte be Miklós a történetet. — Tudod, én öt ismeretségünk első pillanatától, igen megszerettem, de mindig féltettem ... Ne értse félre, sosem voltam rá féltékeny, de féltettem a szülők befolyásától... Az utolsó időben már olyan feszült volt köztünk a helyzet, hogy egy szót sem mertem szólni... Ezért voltam kénytelen otthagyni... Ha még ottmaradok, gyűlölet, harag borított volna el mindent. Most a gyermek egy csapásra békét teremtett. Meglátod fiú lesz ... Kis szünet után folytatta. — Múlt héten már én voltam otthon. Szülei szívélyesek voltak, nagyon igyekeztek a kedvemben járni... Már meg is állapodtam velük. Őszig itt maradok, aztán hazamegyek. Kénytelen vagyok. A szövetkezet nem hajlandó apósom belépését elfogadni, ha én másutt dolgozom. Pillanatnyilag ez a helyzet. Csak az após nem nyilatkozott még a belépésről... Hiába, az öregeknek egy kicsit nehéz ... Miklós elhallgatott, néhány percig még vártam, aztán óvatosan a villanykapcsolóhoz léptem. A pálmalevél tövében pihent most a kisegér... A villanykapcsoló kattant, üde, átlátszó májusi sötétséggel telt meg a szoba. Én lábujjhegyen tértem visz- sza fekhelyemre. Sokáig voltam ébren, hallgattam Miklós egyenletes lélegzését, zöld rónaságok vonultak el a szemem előtt, majd a tátrai havasok fenséges szépsége ringatott álomba. Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960 novemberében megtartott Moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott NYILATKOZAT-ból
