Irodalmi Szemle, 1961
1961/3 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
felvonuljanak, hogy mindenki lássa, miről van szó.“108 Az Üj munka egyetlen megjelent számában is többször találunk utalást Az Útra. A nagy- formátumú, szép kiállítású lapnak mindjárt a vezércikkében egy hosszú levelet idéz a fő- szerkesztő, melyben Az Ütra vonatkozó sorok találhatók. „Irodalmi téren ma minden szimpátiám azok mellett van, akik felismerték a színtvallás kemény korparancsát s nem irodalmat, esztétikumot keresnek a könyvekben, hanem eszközt eszméik hirdetésére, a valóság megmutatására, úttörésre.“109 Az Üj Munka Társaság folyóirata, melynek célja a különböző világnézetű szellemi tehetségek összefogása lett volna, az első szám után megbukott, s Szvatkó Pál a reakciós magyar ellenzéki pártok egyik ideológusává vált. Mivel Az Üt elsősorban nem az értelmiséghez, hanem a fizikai dolgozókhoz szólt, ezért Fábry irodalmi kritikáinak és tanulmányainak nagyobb része ebben az időben is az erdélyi Korunkban jelent meg. Az Ütban kiadott irodalmi vonatkozású kritikái között az első (A magyar írás és az ötéves terv)110 Szalatnai Rezsőről szól, aki A Reggelben A krizantém nevében címen szólamokat írt a szovjet ötéves tervről. Fábry következetesebb álláspontról, de némi ultrabaloldali túlzással kritizálja ezt az írást. Az említett kritikánál sokkal nagyobb jelentősége volt Fábry írástudók árulása (1914— 1918)111 című elvszerű bíráló esszéjének. Rámutat benne a háborús szellemnek az irodalmat is megmérgező lélekölő hatására, s a haladó erők visszahúzódására 1934-ben, az új háborús veszély előtérbe berülése idején. Az új háború elkerülhetetlenségének bizonyítása után, Az Üt nemzetközi kapcsolatai Az Ütnak számottevő kapcsolatai voltak külföldi folyóiratokkal, szocialista írókkal és munkáslevelezőkkel. A szovjet kapcsolatokat mindenekelőtt a Moszkvában is terjesztett Sarló és Kalapács című folyóirat biztosította. Ebből átvéve kezdte Az Üt közölni A magyar proletárirodalom platformtervezetét,115 melyet a moszkvai emigráns magyar írók dolgoztak ki. Az Üt felhívta az összes magyar nyelvű poletár és forradalmi kulturális szervezeteket és írókat, hogy szóljanak hozzá a platformtervezethez. A platformtervezetet közben Moszk103. Idézet Szvatkó Pálnak 1930, VI. 22-én Fábryhoz írt leveléből. Fábry Zoltán: Egy csődtömeg kultúraktái. Fáklya. 1953. 588-597. 109. Szvatkó Pál: Morituri te salutant. Üj munka 1931. 1. sz. 1. Az idézett levélrészlet írója nincs megnevezve, ■de valószínűleg Krammer Jenőtől származik. 110. I. m. Az Üt. 1931. 10. sz. 15-16. 111. I. m. Az Üt. 1934. 7. sz. 8-10. 112. Az Üt. 1934. 10. sz. 13-15. 113. Az Üt. 1935. 1-2. sz. 12. 114. Az Út. 1934. 9. sz. 2. 115. Az Üt. 1931. 6. sz. 12. Folyt. 1931. 7. sz. 13. Fábry profétikus pátosszal fejezi be tanulmányát: „És ha az öldöklésnek vége lesz, újra felsírnak majd a költők és Szép Ernő nyelvén dadogva fognak meakulpázni... Ha majd jönnek és sírni fognak, átkozódni és jajgatni, akkor kacagjatok az arcukba, köpjetek a szemükbe. Gyávák voltak, mert hallgattak, bűnösök, mert másról beszéltek, cinkosok, mert gyilkosoknak falaztak, árulók, mert írástudók voltak. Árulók, mert ismerték és mégis elvetélték a huszadik század korparancsát: a harcot a kapitalizmus, imperializmus és fasizmus ellen.“ Fábry tanulmányának hatása volt a szlovákiai magyar írókra: a polgári lapokban is írtak róla, s igyekeztek bizonyítgatni háborúellenes magatartásukat. Az Ütban pedig „Munkásankét az írástudók árulásáról“ című rovat- bari két közlemény jelent meg: az egyi Győry Dezső, a másik Egri Viktor riportja ellen: „A füleki közgazdasági csoda titka“112 (Balogh Edgár és a füleki zománcgyári dolgozók felelete Győry Dezsőnek a Magyar Üjságban megjelent egészoldalas riportjára), Oroszkai cukorgyári munkások levele Egri Viktor íróhoz“.113 Jarnó József, haladó szlovákiai magyar író halálával kapcsolatban Az Üt szerkesztősége rövid, találó értékelést közöl az íróról és életművéről, ezzel a befejezéssel: „Meghajtjuk vörös zászlónkat barátunk sírja előtt, s megfogadjuk, hogy félbeszakadt munkáját: a magyar néptörténelem, a magyar szociális irodalom a parasztmozgalomnak feltárását fokozott szorgalommal fogjuk folytatni, mint a két világ mesgyéjén tétovázó író ránk, marxistákra maradt hagyatékát a szlovenszkói magyar szellemi életben.“114 vában is erős kritika alá vették, ezért Az Üt két folytatás után beszüntette közlését s a hozzászólásokat sem jelentette meg. Csupán József Attila bíráló hozzászólását ismerjük Fábrynak egy későbbi tanulmányából.116 A platformtervezet röviden s kissé sematikusan folyóiratunkról is megemlékezik nálunk nem közölt befejező részében: „A Csehszlovákiában Az Üt címen megjelenő kultúrpolitikai folyóirat legfőbb értéke, hogy szervesen összekapcsolja az irodalmat a gyakorlati problémákkal. A köréje csoportosult írók egy részének forradalmi maradványok mellett ideológiai elhajlások is előfordulnak.“117 Az Üt cikkei alapján ír a Sarló és Kalapács a kosúti sortűzről is.118 A moszkvai magyar emigrációval kapcsolatban Az Üt szerkesztőinek álláspontja nem volt 116. Fábry Zoltán: Jzsef Attila Szlovákiai emlékei, i. h. 67-68. 117. Sarló és Kalapács. 1931. 6. sz. 55. 118. Sortüz a győztes sztrájk után. Sarló és Kalapács 1931. 7. sz. 28-29.
