Irodalmi Szemle, 1961

1961/3 - Cselényi László: Napének — vers

a csiklandós leányokat, a fű, a rét, a friss kenyér ízét, az elfáradt tenyér bizsergését, a bányamély súlyát, a terhes anyaméh csodáját, súlyos borokat inni, dalolni nagyokat s élni, élni, mert élni szép, lenni, dalolni, égni szép, a csitri lány kívánatos mellét, a csengő patakot patakokban a friss habot az ifjúság csikóhaját, a vonuló darvak raját, ragyogni, nyílni, játszani, száguldani, virágzani, élvezni, fájni, sejteni a jajt, keringót lejteni, s szállni a csillagok felé, lerakni egy új ezredév

alapkövét, egy szebb világ háborúnélküli korát beindítani, mint ahogy forgalmista a vonatot, sofőr csillogó gépkocsit, száguldjanak — a bőrfocit a futballista, s hajtani, • futtatni, s még szakajtani gyümölcséből, ha egyet is, ha csak egyetlenegyet is, de megérni a megtalált férfikorba lépett világ óráját, hogy az űr felé repül az ember, istenné lényegülve, mert vár az ég, a csillagos-makro-vidék, a Hold, a Vénusz és a Nap,' daloljatok hát, Nap alatt élő emberek, vár az űr: az ember az űrben repül.

4.

Testvéreim: füvek, virágok, madarak, lombok, illatok,

zöldlevelű csicsóka-bokrok, hűs május-esti csillagok,

magasan szálló nyári égbolt, gyümölccsel terhes déli táj,

bátor erdei hóvirágok, poszáta, ahogy muzsikál,

pityeri ég a szép leányok legénycsalogató szemében,

gyorsan iramló kis patak, favágók a zord téli éjben,

üvöltöző novemberi szelek, ahogy zúgnak a tájon,

csillag-homlokú paripák, sokágú, dévaj ifjúságom

ezer csodája, gyárkémények füstje, fegyverek robaja,

áramfejlesztők, kondenzátor ereje, árvák sóhaja,

traktoros dal falunk göcsörtös határában, estéli ének,

megérett szálfa-fér fiák, szerelmes csupa-fűst legények,

s minden, ami szívemet fonja köröskörül: tágas világ,

rózsakertek, acélmű, fények, gyűléseken zajló viták,

források hűse, tenger mélye, iskolák fénye, fű szaga,

cigányok ócska hegedűje, nyári ég minden csillaga:

azért szólok most ím hozzátok: virágok virágozzatok,

azért fordulok ím felétek: illatozzatok illatok,

azért mordulok ím reátok: csituljatok el fegyverek,

azért mondom most ím tinéktek: gyümölcsfák gyümölcsözzetek,

azért beszélek, agitálok: termeljetek morajló gyárak,.

azért lázítok, kiabálok: élesítsétek a kaszákat,