Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - LÁTÓHATÁR - Naszír Ahmed Zoberi: Krisan Csandar és az indiai irodalom
Isandar és az indiai irodalom más formában kívánt szerezni kárpótlást. Oj iskolákat és jótékonysági intézményeket alapított s igyekezett megmenteni a kultúrát és a művészetet a jövő számára. A középrétegbeliek kritikai és pozitivista szemlélete elmélyítette a szakadékot a tudomány és a teológiai hagyományok között, és ebben a harcban, mely igénybe vette az ember minden érzékét és egész lelkiségét, sokan elvesztették önbizalmukat s olykor kompromisszumokra léptek. Ez a cselekvésben való következetlenség és az önbizalom hiánya, vagy megfordítva az önbizalom túltengése a középrétegbeliek jellemző vonása. A liberalista törekvések elterjedését Indiában elősegítették a Nyugat egyre erősödő liberalista mozgalmait. Ezek hatása Indiában az irodalom és az iskolák révén érvényesült. A realizmus, mint a tudományos nézetek és gondolkodás eredménye, megszabta a prózairodalom fejlődésének irányát. A művészet az igazságkeresés eszközévé vált. A tudomány és a racionalista filozófia példája az igazság időszerű értelmezésének módját is megszabta. A művész elsőrendű kötelességének tekintette az élet ábrázolását, hogy az megfeleljen a korszerű tudományos ismereteknek. Premcsand és kortársai az új társadalmi rétegből kerültek ki s regényeikben kifejezést adnak már az új erkölcsnek és a szociális kritikának is. Az új stílus jegyében fogant regények problematikájában fölleljük már az objektív realizmus elemeit, az erkölcsi ítéletet és kemény társadalomkritikát is. Premcsand volt a realista regény úttörője Indiában. Regényeinek témáját többnyire a társadalmi életéből merítette. Ő volt az első regényíró, aki megértette és hitelesen ábrázolta a középosztály legalacsonyabb sorban sínylődő rétegét, a parasztságot. Ebben a tekintetben alkotása hasonlatosságot mutat a kiváló lengyel író, Reymont alkotásával. Élete végén felkeltette érdeklődését a középrétegek élete is. Őmaga is ebből a társadalmi rétegből származott, tökéletesen ismerte gondolkodását és mentalitását, s ez a körülmény kedvezően nyilvánult meg irodalmi alkotásában is. Műveinek meggyőző hitelessége abban gyökeredzik, hogy hőseit és típusait nem az irodalmár fiktív szemszögéből vizsgálja, hanem közvetlen életközelségből. Premcsand műveit teljességgel áthatotta a humanizmus szelleme, a baráti együttérzés és szánalom a társadalmi igazságtalanságok és elnyomatás áldozatai iránt. A fiatalabb nemzedék sok írója az ő nyomdokain halad, de új formákat keresnek a modern élet kifejezésére. Premcsand törekvéseinek kiváló folytatója Krisan Csandar, de műveiben már erősebben érvényesül a kritikai hang. Krisun Csandar India legjobb, legnépszerűbb prózaírói közé tartozik. Hatása erősen érvényesül a fiatal írók körében. A forma és.a stílus újszerűsége az, ami a legjobban hat rájuk Krisan Csandar sok elbeszélést írt az élet különböző területeiről merítve témáját. Otthon és a nagyvilágban is nagy érdeklődést váltott ki Levél Kenneth Shandrik őrvezetőhöz c. munkája, melyben a koreai fronton elsőként elesett amerikai katonának címezve fejti ki gondolatait. Megrázó élményt nyújt a Peshavari express című elbeszélése, melynek témáját az ország 1947-ben történt felosztása után szervezett nacionalista programokból meríti. Irt néhány elbeszélést a koreai és a spanyol nép nemzeti felszabadító harcairól is. Krisan Csandar 1919-ben született a pandzsábi Lahorában. Itt végezte el tanulmányait is. Angol irodalmat és irodalomtörténetet tanult, s megkapta a Művészetek doctora című diplomáját. Később elvégezte a jogi fakultást is. Eleinte angol nyelven írt. Elbeszéléseit, társadalompolitikai, gazdaságtudományi és kritikai cikkeit angol lapokban közölte. Harminchétben egy gazdaságpolitikai hetilap kiadását szervezte meg. A lap ugyancsak angol nyelven jelent meg. Abban az időben hatalmasodott el az indiai nemzeti mozgalom. Krisan Csandar ekkor értette meg küldetését és feladatát a mozgalmon belül és rájött, hogy anyanyelvén írt műveivel nagyobb szolgálatot tehet nemzetének. Ettől az időtől kezdve csak urdu nyelven írt. Csandar hosszú éveken át a Haladó India írók Szövetségének titkára volt. Nagyrészt az ő érdeme, hogy létrejött az Összindiai Írószövetség, melynek magva a már említett Haladó írók Szövetsége volt. Negyvenkettőben az írószövetség hivatalos lapjának, az Oj Nézetek főszerkesztője lett. India felosztásáig — 1947-ig Krisan Csandar Lahorában élt. A politikai események szülővárosának elhagyására 'kényszerítették és Bombayba költözött. Csandar többnyire elbeszéléseket ír. Több, mint húsz kötet elbeszélése jelent meg.
