Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - Gustáv Bareš: Hajsza
„A cseh nemzethez!“ Most születik Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiáltványa a cseh néphez. Zika végigfut a sorokon: „Világszerte milliók szíve hevesebben dobog, egyetlen kívánság, egyetlen tántoríthatatlan meggyőződés, egyetlen gondolat egyesít minden becsületes, jószándékú embert: ezt az utolsó, szörnyű elvetemült kísérletet kudarcba kell fullasztani, ez a gaztett legyen az utolsó! A cseh nép sohasem éhezte oly egységesen, mélységesen és hatalmasan azt a megbonthatatlan, sorsszerű kapcsolatot, amely nemzetünket a Szovjetunió népeihez fűzi, mint épp most. Minden becsületes cseh ember előtt világos, hogy a mi jövőnkért, a mi sorsunkért, a mi szabadságunkért is folyik az a hatalmas arányú ütközet, az emberi történelem legnagyobb, sorsunkat eldöntő csatája, amelyet a Vörös Hadsereg vív keleten a fasiszta szörnyetegek hordáival...“ Virrad. Zika feláll az asztal mellől, leoltja a lámpát. Kitárja az ablakot — hűvös hajnali levegő ömlik be a szobába, a felkelő nap tűzvörös fénnyel önti el a házak tetejét. Az asztalon heverő papirosra is vörös fénysugár hull. Világában mintha gránit- tömbbökké formálódnának a 'keményvonalú betűk: „Fogjunk össze mindnyájan, szilárdan és megbonthatatlanul nemzetünk gerince, a munkásosztály körül, amely a gyárakban, a vasútvonalakon kezében tartja legfontosabb fegyverünket: az általános sztrájk fegyverét... Éljen szövetségesünk, a Szovjetunió és dicső Vörös Hadserege!“ A Rudé právo külön kiadása, amely közölte a központi pártbizottság felhívását, 1941. június 25-én jelent meg — három nappal a Szovjetunió ellen indított hitle- rista támadás után. A felhívást több helyen külön röpiratként is terjesztették. Négy hónappal a CSKP első illegális központi bizottságának letartóztatása után — a rendőri rajtaütésnek elsősorban az volt a célja, hogy a Szovjetunió elleni orvtámadás idejére megbénítsa a kommunista pártot, — napvilágot látott az új központi bizottság lángoló felhívása, megjelent a Rudé právo, mindenfelé mozgolódni kezdtek a pártszervezetek, ezer és ezer ember olvasta a párt kiáltványát. Himmlerék Gestapoja jelentésében, amelyben beszámolt a kommunista párt tevékenységéről a keleti háború kitörése után, kénytelen volt leszögezni, hogy június végén a Rudé právo közölte a kommunista párt központi bizottságának kiáltványát, amelyben a munkásságot egységes harcra hívta fel, s e kiáltványban „először fordult elő az általános sztrájk jelszava“. □ Fučíkot a keleti háború kitörése ugyanúgy érte, mint Zikát. Plachý Lida a napot Podolíban töltötte egy uszodában. Mihelyt értesültek a harcok kitöréséről, az embereket mintha mámor fogta volna el: a közelgő felszabadulás jelét látták benne. Lida hazasietett, szerette volna hallani Julo véleményét. A máskor mindig tréfás Fučík kimondhatatlanul komolyan fogadta a hírt: — Most kezdődik az igazi harc. Nekünk is hozzá kell látnunk! Első dolga volt, hogy röplapot írt, amelyet Jan Vyskočil illegális nyomdájában adtak ki. Fučík hamarosan találkozott Zikáékkal. „Üzenet az élőknek“ című könyvében erről így ír: „Június 30-án történt első találkozásom azzal, akit olyan hosszú ideje kerestem. Eljött az előre meghatározott lakásba, mert már tudta, kivel találkozik. Én azonban még mindig nem tudtam, ki lesz a társam. Nyári este volt, a kitárt ablakon sűrű akácillat áradt a szobába, szerelmesek találkozójára teremtett pillanat. Elsötétítettük az ablakot, villanyt gyújtottunk és — megöleltük egymást. Honza Zika állt előttem. Régen ismertem meg, amikor együtt dolgoztunk... Néhány perc alatt megegyeztünk. Néhány nap múlva pedig már ismertem az új vezetőség harmadik tagját, aki május óta összeköttetésben állt Zikával: Honza Černýt... A kérlelhetetlen harc hosszú hónapjai remek bajtársiassággal kapcsoltak össze bennünket. Természetünkkel és képességeinkkel jól kiegészítettük egymást.“ így jött létre a II. illegális központi bizottság új hármas csoportja, amely később oly fontos szerepet játszott a szabadság- harcban. Tóth Tibor fordítása
