Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - Csontos Vilmos: Sürgess idő
Picasso: Galamb Sürgess idő, sürgess, amíg fenn a nap, minél szaporábban szedjem lábamat, körülöttem nyüzsgés. — én sem akarok lemaradni, hisz még fiatal vagyok. — Hogy a hajam deres, s túl az ötvenen a fiatalságom én csak mímelem?! Ne rójatok meg, hisz ma is ott vagyok, ahol kinőnek a búza asztagok, ahol a barna rög szót ért, szót fogad, mikor úgy kérem, hogy sokat adj, sokat! — Derekam míg görnyed, dalol a határ, kinyílik ilyenkor szívemen a zár, s éveim terhét, mi rejtve volt oda, magába fojtja az út felvert pora ... Sürgess idő, sürgess, amíg fenn a nap, sodorj hullámoddal, ember-áradat! Sürgess idő Csontos Vilmos Elérkezett az az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok azon kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista nemzetköziség szellemében, a nacionalizmus és a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960 novemberében megtartott Moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott NYILATKOZAT-ból
