Irodalmi Szemle, 1961

1961/1 - LÁTÓHATÁR - Alberto Moravia: Két elbeszélés

Harapás Alberto Moravia Laktatok már barakkban? Nem? Tehát nem is tudhattok semmit a barakkok­ról, mint az az úr Monte Marióból, akiről mesélni akarok nektek. Élni egy barakkban anyit jelent, hogyha esik az eső, reggel óvatosan kelsz fel az ágyból és vigyázol, hová teszed a lábad, mert a padló csupa sár. Benzínhordóban főzöl és az ágyon ülve eszel. Világítani csak gyertyával vagy karbidlámpával lehet. A ruhát szegre vagy kötélre akasztod és amikor felveszed, olyan mint a rongy. Ha meg akartok melegedni, össze kell bújnotok, mint az állatoknak és egész télen küszködtök a nedvességgel. A barakkban semmit sem találsz meg. Ke­resed a villát, a szappant, a serpenyőt, soha nem találod, ellenben mindig olyasvalami kerül elő, amire nincs szükséged: egy cipő, sapka, vagy bundás fekete patkány, akkora mint a kandúr. Hiszen barátja a barakknak, mint a kukac a cseresznyének. Az ágy alatt egy barakkban rongyokat tartottam. Egy éjszaka furcsa zörejre ébredtem, megnéztem és a rongyok között nyolc vörös kis egeret találtam, olyanok voltak, mint valami ici-pici malacok. Persze agyoncsaptam őket, de mit vétettek ők szegények? A barakk nem emberek lakóhelye, hanem az egereké. Október végéig harmonikával jártam, amely egyedüli tulajdonom, háború utáni jobb idők gyümölcse, amikor még feketekereskedelemmel foglalkoztam. Giovannával és Clementinával jártam Róma régi negyedeiben, ahol még annyi jószívű asszony lakik és míg takarítanak szívesen hallgatják az éneket. Giovan- na akárcsak a harmonika, háború utáni szerzemény volt; parasztlány fehér arcú és nyúlszájú, ő maga kimondhatatlanul falusi, jólelkű és buta, a haja szőke és göndör. Rámcsimpaszkodott, s egy időben arra gondoltam, feleségül ve­gyem-e, vagy elkergessem. Clementina viszont alig tizenkét éves, sovány és barna, kerekarcú kisleány, akkora volt a szája, mint egy sütőkemence és Ügy hisszük, Moravia idézett két nyilatkozata nem csupán művé­szi krédóját tartalmazza, hanem világot vet azokra a korlátokra is, amelyek megakadályozzák, hogy valóban hűen ábrázolja nemcsak a szen­vedő, hanem a harcoló népet is. Hisz — mint országaink, a szocializmus útjára tért népek példája bizonyítja — nem a tömegek érdeklődésének hiánya okozza a „mennyiségi válságot" hanem az olasz nép művelődési lehetőségeinek hiánya. Az objektív valóság megismerése sem. lehetetlen és elérhetetlen, megismerhetetlenségének elmélete jellegzetes válságelmélet. Moravia haladó, amennyiben szembe fordul a polgári társadalommol, arisz­tokratikus menekülése az én és a szellem világába, írásainak megdöbbentő szkepticizmusa és pesszimizmusa azonban megakadályozza abban, hogy fel­tárja és megismerje a valóság, a fejlődés törvényszerűségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents