Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - Szocialista élet, kulturáltabb élet
évek tapasztalatai szerint gazdaságosnak mutatkoznak, ha a barnaszénlelőhelyek közvetlen közelében nagyméretű hőerőműveket építünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a szén költséges szálítása helyett villanyáramot juttassunk a köztársaság minden részébe. A nemzetgazdaság előbb jelsorolt négy ágának fejlesztése közvetlen hatással van az építőipar és a megzőgazdaság fejlesztésére is. Építőiparunk forradalmasítására van szükség. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben az építés elemeit, de a lakásegységek egyes helyiségeit is nagyüzemi úton, sorozatgyártással kell előállítanunk. Az építőiparban felhasználható műanyagok lehetővé tennék az eddigi épület konstrukciók jelentős tehermentesítését, pótolnák a hagyományos építőanyagokat s ezzel együtt kiküszöbölnék az építő munka kisipari formáit is. Ha a harmadik ötéves terv nem is valósítja meg teljes mértékben az építészet forradalmi ált alakítását, kell, hogy előkészítse azt, mert csak ily módon oldhatjuk meg köztársaságunkban 1970-ig a lakáskérdést. Nagy feladatok előtt áll mezőgazdaságunk is. Az elmúlt tiszenöt esztendő alatt a mezőgazdaság csak kullogott a gyors iramban fejlődő ipar mögött. Míg az ipar termelése — a háború előtti termeléshez viszonyítva — négyszeresére nőtt, addig a mezőgazdaság csak az 1936-os év termelésének színvonalán mozog. Ettől eltekintve a másfél évtized alatt a mezőgaz- ság két nagy eredményt könyvelhet el — az egyik: a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, a háború előtti termék- mennyiséget ugyanis ma feleannyi mező- gazdasági dolgozó termeli ki — a másik: mezőgazdaságunkat a nagyüzemi szocialista termelési forma reprezentálja. A harmadik ötéves terv irányelvei a mezőgazdasági termelés 25—30 százalékos emelkedését írja elő. Ez megköveteli az állattenyésztés, valamint a növénytermesztés komplex gépesítésének a befejezését. Ahhoz, hogy a termelékenység e nagyarányú növekedése megvalósuljon, a mező- gazdaságnak sokoldalú segítségre van szüksége, főképpen az ipar, a mezőgazdasági szakiskolák és az irányító szervek részéről. Az elmondottakból látható, hogy a lakosság életszínvonalának emelkedése a felsorolt termelési ágak további fejlődésétől függ. A harmadik ötéves terv folyamán az életszínvonal emelkedése kétirányú lesz: megnyilvánul egyrészt a reálbérek növekedésében, másrészt a szociális juttatások, a gyermekekről váló gondoskodás, a művelődési lehetőségek és az egészségügyi hálózat kiterjesztésében. A társadalmi termelőmunka növekedése feltételezi az emberek műveltségének, kulturáltságának a terebélyesedését is. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában két történelmi jelentőségű feladatot valósítunk meg: megteremtjük a fejlett szocialista társadalom anyagi-technikai bázisát és egyben új, szocialista embert nevelünk. Ez a kettős feladat egy és ugyanazon forradalmi folyamat szerves része. Az emberi társadalom eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy a kultúrát nem lehet elválasztani az ember politikai és egyéb gazdasági tevékenységétől. Nem beszélhetünk a kultúra autonóm, független fejlődési folyamatáról. A kultúrát nemcsak egy szűk értelmiségi réteg hozza létre, ennélfogva a kultúra fogalmát nem szűkíthetjük le csupán a szellemi kultúra területére. A kultúra fogalmi körébe kell sorolnunk mindazt, amit az emberi munka a történelem folyamán létrehozott. Egy emberi közösség kultúráltságát sohasem a létrehozott szellemi értékek mennyisége jelzi, hanem az, hogy a kultúra gazdagságát milyen mértékben sajátította el az egyes ember, illetve mily mértékben járult hozzá annak kialakításához. A harmadik ötéves terv a kulturális forradalom befejező szakaszát is jelenti. Következésképpen hangsúlyoznunk kell egy gondolatot: a kuturális forradalom fogalmát nem szűkíthetjük le csak a szellemi kultúra körére. Mert hisz e folyamat magában foglalja, áthatja az élet minden területét: az emberek egymásközti viszonyát, a lakótelepek, a lakás, a munkahely kult úr ált s ág át, megkívánja az egyén sokoldalú művelődését. A társadalom kultúr ált ságát az egyes ember kultúráltsága jelzi. Ebből a tényből adódik az elkövetkező évek kulturális politikai és pedagógiai feladata: sokoldalúan műveltté, képzetté kell tennünk a szocialista embert. Ki kell egészítenünk, illetve teljessé kell tennünk világképét. Meg kell találnunk számára a természettudományok, a technika, a sport és a társadalmi tudományok szükséges tudásanyagának az arányát. A harmadik ötéves terv korparancsként állítja elénk a feladatot: a műveltséget, a tudást tegyük a kommunista erkölcs alap- feltételévé.
