Irodalmi Szemle, 1960

1960/4 - ORSZÁGJÁRÁS - Barsi Imre: A tegnap, a ma és a holnap romantikája

názási kincsek és a királynak kellemetlen főurak és főpapok őrzője volt. További harminc kilométer után fából összerótt őrházhoz és leeresztett sorom­póhoz érünk. Előttünk balra a Vltava mély völgyét látom: jobbra, az utat elrej­tő domboldal mögött pedig a nagy épít­kezést sejtem. Hogy oda bejussak, ahhoz először az őrházban kell egy nagyfontos­ságú csatát megnyernem. Engedély nél­kül érkeztem ugyanis, s hogy eljutok-e a nagy gátra vagy sem, az nagy részben ennek a kis, pattogó hangú, fürge szemű, de lágy mosolyú, egyenruhás emberkének az emberségétől függ. És az egyenruhás Alojz Dušek, üzemi őr mindent megtesz, hogy túljussak a sorompón. Nézem, hogy tárcsázza a vízözönelőtti készüléken az egyik számot a másik után. Hosszú ke­Orszóig- járás Tőle tudom meg, hogy jó néhány falut öntött el a víz. Technič, Orlické és Zve- nické Zlákovice, Červené mind, mind a víz alá került. A tenger alá merült házak lakosai valamennyien vadonatúj házat kaptak az államtól, és mégis ... Sokan járnak ide közülük, és búsan néznek le a völgybe, ahol a régi szülői ház állott. Egy anyóka minden szombaton megjele­nik itt, legyen napsütés vagy zuhogó eső. Sír néhány strófát, azután visszamegy fürdőszobás új házába. Férje a masaryki köztársaság „arany éveiben“ hosszú idő­kön át kínlódott munka nélkül, most a gáton dolgozik fiával együtt — jól keres­nek. Az anyóka azonban még mindig visz- szavágyik a régi, nedves házba; hiába — a szokás hatalma néha erősebb a reali­tásnál! Romantikus, festői szép vidék a Vltava völgye. A kanyargó vadregényes vizek és sűrű erdők feletti két vár viszont az emberi kéz munkáját dicséri. Orlík, a királyi adószedők, rablólova­gok és kényurak székhelye volt — a kör­nyék falvainak réme. Néhai urainak több­sége mindig a nép ellen használta fegy­verét, csupán Peter Zmrzlík és két fia, Václav meg Ján harcolt Zsigmond csá­szár gyülevész keresztesei ellen — a hu­sziták oldalán. Itt, az orlíki várban írta meg Trocnovi Zsizska János 1422-ben a domazslicei parasztokhoz és polgárokhoz intézett híres levelét, amelyben felszólít­ja őket, hogy keljenek fel az idegen be­tolakodók ellen, és kergessék ki őket az országból. A fehérhegyi csatavesztés után Orlíkot Marradas, a Habsburgok és a harcos anyaszentegyház kalandor spa­nyol tábornoka keríti hatalmába és „tisz­tességesen“ ki is fosztja. Az utolsó vár­urakat, a Schwarzenbergeket csupán a negyvennyolcas győzelmes Február űzte el Orlík várából. Zvikov, az Otava és Vltava összefolyá­sánál búslakodó szomszédvár, királyi me­nedékhely volt, egyike a híres három ki­rályi erődnek (Zvikov-Krivoklát-Karl- štejn). A XIII. század kora gótikájának kiváló remekműve, valaha a cseh koro­A szerző felvételei Barsi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents