Irodalmi Szemle, 1960
1960/1 - Ballada egy bank szomorú bukásáról
az adóhivatalt sürgősen értesítettem évtizedes bilanctévedésekről — ott ültem írógépem előtt és szorgalmam fölött örömkönnyeket sírtak fölötteseim — pedig ekkor már csak nagy balladáimat gépeltem — míg egy szép napon jött az összeomlás: főnökünk jaguárüvöltéssel rohant ki szobájából és haját tépve rontott nekem, a főkönyvek táncolni kezdtek a pultokon, Natália reszkető térdekkel ugrott ki az ablakon, a levegőben írógépek és kalamárisok úgy szálldogáltak, mint vándormadarak, megtépett köntössel menekült az ősz könyvelő az árnyékszékre, melynek sötét nyílásából elhasznált üzleti levelek vigyorogtak elő, a megőrült hivatalnokot kényszerzubbonyban szállították Lipótmezőre — szegény főnököm pedig azóta gyufát árul és cipőmadzagot, engem pedig számtalan deliktus miatt megragadott Jusztitia, s most — egy letört karrier — itt csücsülök zordon börtönömben eltűnődve a sors szeszélyein — Natália kolostorba vonult — a vörhenyeshajú hajadon. 1936. Demokrácia a Kurfürstendammon 1923. George Grosz
