Irodalmi Szemle, 1960

1960/3 - FIGYELŐ - Fábry Zoltán: Peter Karvaš Éjféli misé-je

hullákat. Ahol Auschwitz „a teljes elintézés" katolikus abszolúclőját kaphatta, ott Lidicét csak „a fékezhetetlen gyilkos huszitizmus“ büntetéseként lehetett tudomásul venni.

A hitlerizmus ocsmány éveiben egy páratlan történelmi fi nomennek, egy hihetetlen kettősségnek, Jánus-arcúságnak voltunk és lehettünk csodálkozó és regisztráló tanúi. A • nácizmus szülőföldjén, a legveszélyesebb ponton, a katolicizmus felfigyel- tetön és példaadón ellenállt. Vétót mondott és üldözött lett. Papok és hívöK koncentrációs táborba kerültek, és sokan ’•'<kó kezébe és akasztófa alá. Heinrich Manri tanúságát idézzük: ,,A kereszténység Németországba egyszerre csak érdekessé, érdemessé fczdett válni: nyügözön, izgatón, életteljesen mint valami új jelfedezés kezd hatni a németekre... Ma Németországban Jézus papjait ütik agyon, hamis váddal illetik és kitiltják őket az országból. Ha ma élne Jézus: a nácik újra keresztre feszítenék.“ Ez az érem egyik oldala. A másik: a szlovenszkói ellenpélda. Egy szláv államban - a német katolikus ellenállás ismeretében és tudatában — a katolikus klérus által vezetett állampárt lett a német rasszizmus partnere. A fasizmus uralma és a fasizálódás folyamata Szlovákiában a klerikalizmus síkján realizálódott. A náci Diákszövetség lapjában (Bewegung, 1938, 44. szám) ez olvasható: „A klerikalizmus — és ezt ma egyértelműen kell kihangsúlyozni — egyik legveszedelmesebb ellenségünk." És Szlovenszkón és Németországban az ellenségként deklarált klerikalizmus lett egyetlen szövetségül! A német nácizmus uralmát és hatását cá- jainkon a katolikus falazás tette lehetővé. A foglyok az állam-katolicizmus ellenjegyzésével kerültek Illavára és a .német koncentrációs táborokba, a zsidók e farizeizmus önnyugtatásával zsúfolódtak a marhavagonokba és gázkamrákba.

A hitlerizmus 1934-e-, ön-Szent Bertalan éjszakája után a hessannassaui evangélikus püspök, dr. Dietrich, így prédikált: „A legújabb események a vakokat is látókká tették: a Führer páratlan nagyságát most már az egész világnak el kell ismernie. Ö Isten küldött . . És aki mindenre való tekintet nélkb, ina nem áll az ő oldalára, az gonosz és reakciós hazaáruló." Isten küldötte ezen az éjszakán a katolikus ellenállás civil vezetőit is megölette. A hessen-nassaui evangélikus püspök pogány öröme tehát mindenképpen érthető. És mégis felháborító és megborzongató: „Senki sem hitte volna, hogy létezhe: egyház, melyet a június 30-i mészárlás extázisba kergethet"

, írta annak idején a Prágában megjelent „Europäische Hefte“.

És létezett egyház és létezett klérus, mely

katolikusnak mondotta magát, de amely ugyanakkor minden tettével és szavával a német fasizmus hatalmi igényeinek szekun- dált és — akárcsak a hessen-nassaui evangélikus püspök — „mindenre való tekintet nélkül“ Hitler oldalára állt. Cinkosa lett, falazója. Természetellenesen: hitének parancsa, értelmének tiltakozása, emberségének tudata ellenére. Öntagadón és öngyalá- zóp. annak a Hitlernek vetette alá magát, 3-ki a vogelsbergi várban tartott beszédében káromló táj tokozással köpött a katolicizmus felé: „El fogom taposni mint egy varangyos békát!''

■ német fasizmus legsajátosabb háborúját ived te a világ. Népek, nemzetek, népcsoportok, osztályok és egyének, intézmények, professziók és világnézetek megítélésénél csak egy kritérium lehet döntő: menynyire ártottak vagy használtak a német hatalmi totalitásnak? Mennyiben és hogyan kollaboráltak, hasonultak, azonosultak, vagy mennyire különítették el magukat az adott lehetőségeken belül? A szlovákiai Quisling- katolicizmus mindenképpen rosszul vizsgázott. Ha ez csak a klerikalizmus házi ügye lenne, akkor adalék szerepén túl nem ljod- rozna felületet. De & a fasizált katolicwnus emberek sokí’-^Hx, életévhp ksviott natalmi súlyával '-‘‘gy egész földterület lakosságát deter.runálta. Másodkézből való államhata- t.n volt, minden gerinc híján való szervi- lizmus. Katolicizmus, mely lényegétől merőben idegen irányzatot vállalva, kivédhetetlenül a kettősségnek, felemásságnak, összeférhetetlenségnek: az álszenteskedésnek, farizeizmusnak lett a melegágya.

A fasizmus — minden világot mozgósító dinamikája, világháborúkat kirobbantó kalandor-felelőtlensége ellenére is — provincializmus. Hitler, a megvadult kispolgár, világgá dühöngte provincializmusát: dilettantizmusát. A fasizmus kultúra-ellenessége, humánumtagadása, könyvmáglyamuszája ezt egyértelműen bizonyítja. A provincializmus politikája az orrnál, a pillanatnál — tovább nem látást állandósítja. Az előlegezett Ezeréves Birodalom csak percemberkék, dilettánsok nagyzoló bizonyossága lehetett. A provincializmus kényelmes szemszög: önkönnyítés, de épp szűklátókörűsége avatja veszedelemmé: önnagyítássá.’ A fasizmus provincializmusának döntő meghatározója a minden militarizmus betonalapja: az önmagát Atyaúristennek tudó prosztó-tipus: az őrmester! A Jézusnál is nagyobb Hitlert, az Istennel egyenlíthető Führert csak ez a provincializmus nagyíthatta világgá.

Provincializmusok vonzzák egymást. A szűklátókörűség dilettizáló világfantáziájánál nincs csábítóbb és veszedelmesebb politikai tényező. A világidegen provinciális fan