Irodalmi Szemle, 1960

1960/1 - NYELVMŰVELÉS - Mayer Imre: A szó elhangzik az írás megmarad

Helytelen kifejezés a következő is: „Ezek (a kivándorlók) hát elmentek nehéz szívvel és külhonban próbálkoztak a kocka elvetésével.“ Helyesebben: külföldön akartak szerencsét próbálni. A kocka elvetése egészen mást jelent. Más: (Snina) „fekvése felér a csodálattal". Helyesen: csodálatos vagy csodálatra méltó. Felér valamivel azt jelenti, hogy az említett dolog nagyságban, erőben, értékben kitesz annyit, mint egy másik. Például: Gyepszélen fehérük Toldi Lőrinc háza; háta megett annak nagy gyümölcskert zöldéi, mely fölérne holmi alföldi erdővel. (Arany: Toldi, VI. ének.)

Homályos, érthetetlen mondat a következő is: „A tájékozatlan ember nem is sejti, hogy Gombaszög mellett elhaladva, nagy lombos erdő sűrűjében elrejtve, a mindig önmagába visszatérő szerpentines láthatárral érintkező fennsíkra jut.“ Ezt a mondatot igazán nem tudom kibogozni.

További homályos szövegezések: „A barkókra jellemző a furfang, a tréfa, stb.

— egyszóval mindaz, ami a barkóságban az idővel egybefogott történelemmel kialakult.“ A legjobb akarattal sem tud az ember kiokosodni belőle, hogy mi az az „idővel egybefogott történelem“. Itt bizony a jelző nem megvilágító, hanem éppen homályosító. Egyszerűen és cifrázás nélkül azt kellett volna írni: az idők folyamán. — Ugyanilyen homályos a következő leírás is: „Zavartalanul cseveghettünk a lánnyal, a szülei kivonultak (jobb lenne: kimentek) pihenni a pajtához. Ámbár a szavak törött kerekén gurultak, kedvetlen volt a lány. Könnyű fehér szoknyája és áttetsző selyemblúza is mintha felhósített volna az arcán.“ Nem érthető „a szavak törött kerekén gurulása“, sem pedig a fehér szoknya és a selyemblúz felhősítő hatása a lány arcán. Nem világos kifejezés ez sem: „Ha reggelente ködsüveg alá bújok, a köhögéséről tudom, merre mozog Bagócsi bácsi.“ Külön magyarázat kellene ahhoz, hogy mi az a „ködsüveg alá bújás“.

Zavarosan fogalmazott részecske ez is: (A fiú apjával beszélget) Hol legeltetnél? — kérdi az apa. — A Balog partján, — felel a fiú.“ Utána ez a folytatás: „Megint apámra pillant (ki?) éis felkel az asztaltól (ki?). A padfeljáróhoz megy bicikliért, szerszámos hátizsákért és elkarikázik.“ Furcsa, de mégsem lehet más, mint az apa. így azonban nem szabad fogalmazni.

Hibás kifejezések a következők is: „Ügy járok, hogy jegyezgetem, amit az ellenszenves ember mond.“ A mondat eleje felesleges szótöltelék és megrontja az értelmet. Elég lett volna ezt írni: Jegyezgetem, amit az ellenszenves ember mond. Más: „Kellett nekem újságíróm, szipogom, most leszakíthatom az ölemet.“ Az összefüggésből úgy sejtem, hogy ezt akarta mondani: kellett nekem hencegnem, most megszakadhatok az emelésben. Más: „Derék ember volt Hatos Tóni is, akárcsak a felesége. Szót értettek ők mindenben és bizony nem, mindig vált hasznukra.“ Az összefüggésből úgy sejtem, hogy a „szót értés“ Mácsnál egyetértést jelent, de ezt bizony ki kell találni. Más: „Nem egészen háromhektáros gazda volt ez a világra summázó Török József.“ Ezt a világra summázó jelzőt sem igen lehet megérteni. Más: „és a betévedt bejön, leül az asztalhoz, kérdez és les, hallgat, hogy majd kiesik a száján." A hallgatásnak ez egy egészen ismeretlen és érthetetlen módja. Más: „Lám Borbás bácsin tüske sajdít, amit haszontalan emberek taszítottak bele s ez látását is elhomályosítja, Kovácsot pedig a távlat, a holnap ragadja magával — az ujjunk sem egyforma." Ezt sem értem. Ahány mondat, annyi rejtvény.

Nem hibáztatható érthetőség szempontjából az alább idézendő néhány kifejezés, de úgy vélem, nem illenek bele Mácsnak általában jóízű népi stílusába, .egy kissé