Irodalmi Szemle, 1959

1959/4 - LÁTÓHATÁR - In memoriam Révai József — Bölöni György (S. A.)

hét esztendővel idősebb, mint húsz év körüli fiatalember Ady utolsó éveinek kétségtelenül tanúja, de nem az ő, hanem József Attila nemzedékének hozzátartozója.

Bölöni, mint a vele bensőséges barátságot tartó Ady Endre, újságíróként a régi nemesúri reakció ellen küzdött. A XX. század második évtizedében baloldali, polgári demokratikus napilapot szerkesztett, az első világháború végén kirobbanó forradalmat mint diplomata szolgálta, a magyar kommün eltiprása után nem mehetett haza, hanem emigrációban nyugaton rekedt. A negyedszázados emigrációs tapasztalat érlelte kommunistává, akinek az 1956-os ellenforradalom után az irodalmi élet újjászervezésének területén jutott fontos szerep.

Révai Józsefet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása formálta egy imperialista- és háború-ellenes avantgardista írói csoport tagjából rendületlen meggyőződésű kommunistává.

A magyar kommünt eltipró ellenforradalom 25 esztendeje alatt hű maradt a Tanácsköztársaság nagy célkitűzéseihez, de bíráló szemmel nézte a kommün idején elkövetett hibákat s ezért nem értett egyet azokkal, akik szerint majd, ha annak ideje elkövetkezik, a munkáshatalom érvényesítését ott kell folytatni, ahol az 1919 augusztusában elmaradt. Szent meggyőződése volt, hogy a Horthy- éra szennyes felszíne alatt új és győzelmes kitörésre váró vulkán emelkedik. Ennek feltörését Révay József hazai és külföldi illegális, ahol lehetett, legális munkával támogatta.

Amint szórványos adatokból következtethetünk, Révai a fehér terror elől 1922-ben külföldre ment. Tíz év múlva, 1932-ben visszatért Magyarországba, ahol súlyos üldöztetésben volt része, börtönre ítélik. A kíméletlen fasizálódás következtében átjött Csehszlovákiába Is Prágában élte át a német tankok bevonulását. Kénytelen volt tovább vándorolni s végül eljutott a Szovjetunióba, ahonnan 1945-ben hazatért, átveszi a meginduló kommunista napilap, a Szabad Nép szerkesztését, a nemzetgyűlés tagjává választják s mint ilyen a külügyi bizottság elnökének székébe kerül, majd a népművelésügyi miniszter munkáját vállalja, egyszóval igen fontos posztokon korszakos jelentőségű feladatokat teljesít.

Révai József tanulmányaiból egyenként és kötetbe gyűjtve is, cseh és szlovák nyelvre számosat lefordítottak.

Az a prózai műfaj, amelyben igen kiválót alkotott: a szépirodalmi, esetleg képzőművészeti tárgyú vagy a felszabadulás utáni kultúrforradalom kérdéseit érintő esszé, nagyjából 1 — 2 — 3 nyomtatott ív terjedelemben. Haláláig hű maradt e műfajhoz. 1958-ban József Attiláról írt egy dokumentum-kötethez bevezetést. 1959-ben pedig még napvilágot látott Madách Imréről szóló tanulmánya. 1938- ban Kölcsey Ferenc születésének századik évfordulója szolgáltatott alkalmat egy rendkívül eredeti esszére Kölcseyről. Ezt az írást 1939 márciusában prágai tartózkodása alatt fejezte be. Saját nyilatkozata szerint ugyancsak Prágában íródott Marxizmus és népiesség című könyve, melyben a magyarországi agrárkérdéssel, a népi íróknak a proletár szocializmushoz való viszonyával, a fasiszta fertőzés kispolgárokat fenyegető veszedelmével s a népi írók csoportjának két irányzatával foglalkozik. Ez a könyv önállóan 1946-ban jelent meg, majd a következő évben belekerült egy terjedelmesebb gyűjteménybe, amely a Marxizmus, népiesség, magyarság címet kapta.