Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - NYELVMŰVELÉS - A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1960-as kiadói terve
Egri Viktor: Fivérek ^ Egri Viktor legújabb műve Szlovákiában és Magyarországon játszódik a fasizmus idején. E társadalmi regény egy család sorsán mutatja be a közelmúlt rémes eseményeit. Az egész mű vád a romboló fasizmus ellen és meggyőzően hirdeti, hogy az élet igazi célja a munka, a béke és a társadalmi igazság. Rudolf Jašík: Szent Erzsébet-tér A regény története egy kisvárosban játszódik az ún. szlovák állam idején. Az író mesteri vonásokkal, lenyűgöző plaszticitással rajzolja meg az erkölcstelen, embertelen fasiszta apparátust: a Hlinka-párt titkárságának boszorkánykonyháját, a gárdistákat, a klérust stb. Bemutatja a fasiszta német fegyveres erő gépezetét is és éles fénnyel belevilágít a rothadó kapitalista társadalmi-gazdasági rendszer gennyfészkeibe, megmutatja a kizsákmányolt tömegek nyomorát, leleplezi a prostitúciót és az egész akkori világ egyéb jellemző vonásait. Az irodalomkritika egyöntetűen az 1958-as szlovák könyvtermés egyik legjobb művének tartja Jašík könyvét. Peter Jílemnický: Győzelmes bukás A kisuca-vidéki nyomorúság, a hegyek közé. szorult sziklás, szűkén termő talaj szegénynépének balladás hangú lírai regénye ez az első Csehszlovák köztársaság idején játszódó Jílemnicky-mű. Az éhség, az alkoholizmus s a terméketlen föld ellenére, a szerző szilárd hittel hirdeti, hogy az ember kitartó harca meghozza a sokat szenvedett táj számára is a jobb jövőt. Jurán Vidor: Vadásztörténetek Néhány gyöngyszem a szlovákiai magyar írók nesztorának, Jurán Vidornak, a hangulatos tátrai erdők és a vadászpuska szerelmesének bájos vadásztörténetei közül. Színes, művészi tollal megírt elbeszéléseinek minden sorából friss humor, a gyönyörű Tátra-alji természet és. lakói iránt érzett rajongó szeretet árad. Az író nemrég megjelent „Ordasok“ című könyve megérdemelt feltűnést keltett a magyar olvasók táborában. Peter Karvaš: Válogatott szatírái Az ismert jónevű szlovák író igen sokoldalú tehetség. Regényeket, drámákat és szatírákat alkotott, s legnagyobb sikereit éppen a szatíra műfajában érte el. Szellemes, támadó élű és sokszor merészen bíráló hangú írásaiból, így elsősorban a „Kilátszik a lóláb“ (Čertovo kopýtko) és „Az ördög nem alszik“ (Čert nespí) című köteteiből válogatta össze a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége ezeket a szatírákat, amelyeknek bátor, szellemes és mindig pozitív jellegű hangja bizonyára nagy sikert arat majd a magyar olvasók körében is. Miloš Krno: Visszatérek, anyám A tehetséges, jónevű, fiatal szlovák író e pályadíjnyertes műve a hősi halált halt, legendás hírű szlovák partizán, Ján Nálepka kapitány, a Szovjetunió hőse életét és harcait örökíti meg. A regény háttere a hitleri hordák véres terrorja alatt szenvedő Szovjet-Oroszország délnyugati része. Felperzselt falvak, ezerszámra legyilkolt ártatlan áldozatok holttestei jelzik a fasiszta megszállók útját. De a borzalmas terror sem törheti meg a szovjet emberek szabadságvágyát, mindenfelé partizán csapatok alakulnak, amelyek tűzzel-vassal harcolnak a gyűlölt betolakodók ellen. A németbérenc, klerofasiszta szlovák kormány egy hadosztályt küld a frontra, amelynek feladata, hogy a németekkel karöltve harcoljon a partizánok ellen. E divizó egyik tisztje Nálepka kapitány, aki az első adandó alkalommal összeköttetésbe lép a partizánokkal, eleinte csak titokban segíti őket, majd később — magával vive a szlovák katonák egy részét — átszökik hozzájuk, és mint a szlovák partizánegység parancsnoka hősiesen küzd a fasiszták ellen, míg Ovrucs városka elfoglalásánál le nem teríti az ellenség gyilkos golyója. František Kubka: Esték a Fekete-tenger partján Nyolc varázslatos est egy gyönyörű fekete-tengeri fürdőhelyen — Szentkonstantin- ban. Minden este más-más szereplő egy-egy történetet mond el a bolgár nép múltjából
