Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - HAGYOMÁNYAINK - TURCZEL LAJOS: Egy élő költő hagyományértékü életműve
költészetének a magyar egyetemességbe-ágyazása is“.1 A budapesti Zrínyi Honvéd Kiadó Zengő Dunatáj címen impozáns kötetben adja ki költői életművének a válogatását, és ez a magyarországi közönség és kritika körében osztatlan tetszést arat. A Zengő Dunatáj néhány száz példányban ide hozzánk is eljutott, szégyelni való dolog tehát, hogy az elmúlt másfél év alatt még egy rövid recenzió sem jelent meg róla. A mulasztás szinte érthetetlen és megbocsáthatatlan: Győry válogatott kötetének két és félszáz verse közül több mint kétszáz a mi tegnapi kisebbségi életünket és erkölcsi arculatunkat tükrözi. Győry elsősorban és közvetlenül a mi költőnk, és életműve a csehszlovákiai magyar költészet legértékesebb hagyományát jelenti. Különös dolognak tűnhet az, hogy egy élő és nem is olyan idős költő életművét hagyománynak nevezzük. Ez a szóhasználat azonban jelen esetben teljesen indokolt és reális: az a kor, amelyben ez az életmű megszületett, immár társaidalmi értelemben múlt, történelem; és Győry költői életműve szinte teljes egészében ennek a kornak a terméke, ezzel a korral indult el és vele együtt zárult le. II. Ez a recenzió nem íródik olyan szándékkal, hogy Győry Dezső költői életművéről esztétikai igényű elemzést vagy összefoglaló értékelést nyújtson. A recenzens célja egyelőre csak az, hogy felelősségre döbbentsen, és egy vázlatos tájékoztatás formájában átmenetileg mulasztást pótoljon. A vázlatos tájékoztatásra azért van szükség, mert az új szlovákiai magyar olvasóközönség nagy része Győry Dezső költészetét alig ismeri. Ennek oka főképpen az, hogy a fel- szabadulás óta az itteni kritika és irodalomtörténetírás, néhány utaláson és egy főiskolai szakjegyzet2 hevenyészett portréján kívül nem foglalkozott Győry Dezsővel, mint költővel. Az elmondottak következtében állt elő aztán az a furcsa helyzet, hogy Győry Dezsőt, ezt a par excellence szlovákiai magyar költőt ma jobban ismeri a magyarországi olvasóközönség, mint a miénk. Győry költészete nálunk ma még — nem nyugodhatunk bele abba, hogy: ma már — csak az irodalmi „bennfentesek“ ügye. Ezen a helyzeten változtatni kell! A Zengő Dunatáj magyarországi fogadtatása és az egyetemes magyar irodalomba való bevonulása örömmel tölt el bennünket, de az a véleményünk, hogy ezeknek a verseknek el kell jutniuk ama közönség szívéhez is, amelyhez egykor íródtak. A szlovákiai magyarság Győry kötetéből hasznosan ismergetheti, tanulhatja a maga kisebbségi múltját, ennek a múltnak nehéz vívódásait, küzdelmeit — és nem utolsósorban: tántorgásait, botlásait is. III. Rövid tájékoztatásunkat azzal kell kezdenünk, hogy a Zengő Dunatáj a címét egy 1938-ban kiadott Győry-kötettől kölcsönözte. Ezzel az első Zengő Dunatáj-jal együtt összesen nyolc önálló kötete jelent meg 1921-től 1940-ig a költőnek. (Hangulatok 1921, Százados adósság 1924, A láthatatlan gárda 1925, 1 Fábry Zoltán: Elégtétel a költőnek. (A Zengő Dunatáj előszava.) 2Dr. Csanda Sándor: Magyar írók Csehszlovákiában, Szlovákiai Pedagógiai Kiadó- vállalat, Bratislava 1953.
