Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - HÍD - CSIZMADIA DEZSŐ: Kísérletek a csehszlovák-magyar kulturális közeledésre
és a gyűlölködés, az elzárkózás agyarcsattogásában... de mi nem valljuk a bizalmatlanság tunyaságát. Ellenkezőleg, hit és bizalom van bennünk minden emelkedettség, minden átfogó szolidaritás, minden tiszta kéz felé. Ez a hit és ez a bizalom vezet Önhöz s az olyan írónak lelkiismereti parancsa, aki rájött egy igazságra, nem tudja ki nem mondani s aki odaáll vallása mögé: realizáljuk! Kedves Karéi Čapek! A Pen Club módot ad Önnek arra, hogy annak keretén belül kezdeményezze és megvalósíthassa a csehszlovákiai nemzetek szellemi és művészeti életének gyakorlati találkozását és személyes ismeretségét. A személyes ismeretség elősegíti a népek közti közeledést, a megismerést, a személyes kapcsolatok s az itteni nemzetek közötti kultúrcsere megvalósíthatóságát. Ez a szükséges és egészséges kultúrcsere eddig csak invidentaliter érezhető: rendszeresítés volna kívánatos. A kulturális megértés útjának egyengetését a Pen Club az írók személyes kapcsolatainak kiépítése révén hirdeti elősegíthetőnek. Az a konkrét kérésem, teremtse meg a csehszlovákiai Pen Club az Ön által is szükségesnek vélt személyes találkozót, a cseh, szlovák, magyar és a német nemzetek művészei és intellektueljei között. Tizenöt esztendős együttélés után úgy hiszemľ megérett az idő arra, hogy a Pen Club ne csak a világ nemzetei között, de a csehszlovákiai nemzetek között is realizálja értékes programját. Adjon a csehszlovákiai Pen Club módot és alkalmat egy országos összejövetel rendezésével egymás megismerésére s ezzel segítse elő a kultúrcsere lehetőségeit, töltesse át a valóságba karácsonyi üzenetének igéit. Azt hiszem, a Csehszlovákia magyar írók legjobbjai részéről ennek a találkozásnak megvalósításánál nem fog akadályba ütközni. A megvalósítás lehetősége azonban az Önök kezébe van letéve. Győry Dezső újévi nyilt levelére Karéi Čapek levélben válaszolt. Megköszönte a megnyilatkozást s egyben gyakorlati útmutatást is adott a szlovenszkói írók gyakorlati együttműködésére vonatkozólag. Felhívta a figyelmet a pozsonyi Pen Clubra, amely hivatva van a Szlovenszkón élő írókat nemzetiségre való tekintet nélkül tagjai sorába felvenni. A január 13-ról Prágából keltezett levél így szól: Tisztelt Uram, bocsásson meg, hogy csehül válaszolok a Magyar Újságban hozzám intézett nyílt levelére, amelynek fordítását csak néhány nappal ezelőtt kaptam meg: Jelenleg nem vagyok már a Pen Club elnöke, sem funkcionáriusa, tavaly mondtam le e tisztségről, mert az egyesületi dolgokhoz nem érzek elég talentumot és kedvet magamban. Nyilatkozatát továbbítottam a prágai Pen Club jelenlegi elnökségének, de egyidejűleg felhívom figyelmét arra, hogy Pozsonyban a Pen Clubnak szlovák osztálya van, amely a Szlovenszkón élő írókat nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül éppúgy felveszi tagsága kötelékébe, mint a prágai Pen Club is felvette tagjai közé a Cseh- és Morvaországban élő írókat, legyenek azok akár csehek, akár németek, akár (Prágában élő) magyarok. Az együttműködés, amelyet levelében fölhoz, megvalósítható a Pen Clubban magában is, amely, amint láthatja, kötelességének tartja, hogy közös plattformja legyen minden írónak. Véleményem szerint a leghelyesebb kezdet az volna, ha megteremtenék a baráti érintkezést és együttműködést a Pen Club pozsonyi osztályával.
