Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HÍD - CSANDA SÁNDOR: Ismeretlen szlovák kuruckori versek

Oddal se hnedky k Poljakú Tomu herskému1 vojakú,

By mu dal pomoc nejakú.

Takže hnedky co si žádal U kráľovnej to obdržal.

Odtud se jest do Uher brál, Bercs'myiho k sobe volal.

K Munkážcu hned pristúpili A pod svú moc podmanili Nebo cisárski potravy Tam naskrz žädnej nemali.

K nemu se hned pripojili A slobodne pristúpili Kondáši, pastíri, páni,

Slávni uherskí zemani A když sú se rozmnožili

V ten rok i Tokaj podlehli.

Tak ho mocne dobýjali,

Že se jim podat museli.

Nebo profantu2 nemeli,

A brániti se nesmeli

Když Tokaj pod svú moc vzali,

Hnedky z gruntu vyhubili.

Co Hornié Uhry slyšíce,

Ulekli se sú velice Hnedky po počte beželi,

Jeho pri Tokaji našli Za gratiu jej prosili,

A takovú obdrželi —

Menšie mestá a stolice Poddali se též bez práce Rákóczi pák nie nemeškal,

K banským mestom svuj lid poslal: Kapitána Zábreczkiho,

Pripojil mu Disznóšiho Také Lakatoš Istvána,

Slávneho vojaka, pána.

Tí k Bystrici pristúpili,

A na Majeroch vyláhli.

Hrozné listy sú písali,

Ohnem a mecem strašili Bystričanja sa podali Zbroj, peníze, proffant2 dali Odtud dálej pospícháli Stjavnicu, Kremnicu vzali Zvolen sobe podmanili

1 driečnemu

2 proviantu

Ekkor ment a lengyelekhez,

A bátor katona-néphez,

Adjon neki segítséget.

Mindjárt, ahogy azt kívánta, Királynőtől meg is kapta.

Innen Magyarhonba téré, Bercsényit magához kérte. Munkácsot bekerítették,

Várát birtokukba vették.

A császáriak élelme,

Kevés volt a védelemre.

Hozzá tüstént csatlakoztak,

S szívük szerint határoztak Kondások, pásztorok, urak,

Kik szándékban egyek voltak. Mikor már f ölszáporoJtak, Mindjárt Tokajra támadtak.

Oly erősen ostromolták, Várbeliek fel is adták.

Mivel kifogyott élelmük, Védekezni nem volt kedvük. Majd hogy Tokajt elfoglalták, Falát tövig lerombolták. Felvidék a hírt meghallván Megijedt, és egymás után Sokan Rákóczihoz mentek,. Tokaj mellett rá is leltek. Gráciáért esedeztek,

Amit mindjárt el is nyertek.

A megyék s kisebb városok Már könnyen megadták magok’ Rákóczi sem késlekede, Bányavárosokhoz küldte Zábreczkit, jó kapitányát,

S Disznósit melléje, társát. Velük még Lakatos Istvánt, Híres urat és katonát.

Ezek Besztercéhez mentek, Majorokban megpihentek.

Írták szigorú levelet,

Tűzzel-vassal fenyegettek. Beszterce is megalkudott. Élelmet, pénzt, fegyvert adott. Innen tovább mentek tüstínt, Selmec-Körmöcöt bevették. Zólyomot is meghódítók,