Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - LÁTÓHATÁR - A. J. MORGYIMOV: A nép életmódja és kultúrájának nemzeti formái
nép, valamint a hazánkban élő többi nemzet életének, munkájának és harcának hű ábrázolásában. Sokkal nehezebb volt a hazánkban élő nem orosz nemzetek forradalom előtti életmódjának ábrázolása, hisz sokuknak nem volt önálló irodalma, sőt írásbelisége sem. Még rosszabb a helyzet azokban a burzsoá országokban, ahol az uralkodó osztályok évszázadok óta „uralkodó“ nemzetről szóló faji és soviniszta „eszmékkel“ mételyezik a népet. Számos, önálló irodalommal nem rendelkező elnyomott nemzet életmódját idegen irodalmárok sovinisztikusan elferdítve úgy állítják be, mintha ezek a nemzetek „barbárok“ lennének. Az írók másik része exotikumot keresve különféle valótlanságokkal eltorzítva ábrázolja az elmaradt nemzetek életmódját. A valósághű ábrázolást nem egyszer az is gátolta, hogy az írók adataikat etnográfiai leírásokból merítették. Ebből a szempontból a múlt nagy orosz írói kedvezőbb helyzetben voltak, mint a francia vagy angol írók, akiket gyarmataik népétől tengerek és ezer kilométerek választottak el, hisz a soknemzetiségű Oroszország elnyomott népei között nem érezték magukat idegeneknek. A nagy orosz írók meglátták az elnyomott népek és az orosz nép együvétartozását s ugyanakkor azt is felismerték, hogy a cárok, földbirtokosok, cári hivatalnokok egyaránt ellenségei az orosz népnek és a többi nemzetnek. A haladó orosz irodalomnak már a forradalom előtt sikerült hűen ábrázolnia a nem orosz nemzetek életét. A szovjet-orosz irodalom természetesen ezeket a hagyományokat folytatja és ma a szocialista realizmus módszerével ábrázolja hazánk nem orosz nemzeteinek életét. A nemzet életmódja a szépirodalomban a legsokoldalúbban és leghűebben akkor nyilvánulhat meg, ha saját nemzeti realista irodalma van, saját nemzeti írói és költői. A Szovjetunióban sok olyan nemzet fia vált az egész szovjet nép írójává, melyeknek a múltban nemcsak irodalmuk, de írásuk sem volt. A valamennyi nemzeti köztársaságban gyorsan fejlődő szovjet irodalom igazan ábrázolja nemzeteink fejlődését, a szocialista társadalom életét és munkáját. A nép életmódja már régóta kifejezést nyert a képzőművészetben is. Nagy orosz festők, mint Rjepin, Perov, Vasznyecov, valamint számos munkatársuk és tanítványuk képeiken kiválóan ábrázolták nemzetük életének s erkölcseinek sajátosságait. A nemzet életmódjának visszatükrözése tehát kétségtelenül minden nemzeti kultúra állandó eleme. Az életmód sajátosságai a tartalom révén a nemzeti kultúra formáinak sajátosságaiban nyilvánulnak meg. A kultúra nemzeti formájának többi eleme külön tanulmányt kíván. (Megjelent a „Voproszi Filozofii“ c. folyóirat 1958. évi 10. számában.)
