Irodalmi Szemle, 1959

1959/1 - HAGYOMÁNYAINK - FÁBRY ZOLTÁN: A halottak élén

állást, a non possumust. Amikor a kultúra és erkölcs egyre jobban eszközzé válnak, az emberi jogok elkötelezettjei nem igazolhatják imperializmussá ezeket. Az alaphang egyre jobban a j’ accuse lesz és magyar viszonylatban Ady így lesz szemtépő vádló. De ha nincs benne Zola emberjogi j’ accuse-ének igazsága, nem jut el a „bepanaszolt élet“ perdöntő igazához és állásfoglalásához: ha­lottak élén, halottak árán — a gondolat igazához. Ady a halottak élén áll, és magyar halottak élén „szívével, ezzel a némán dobogó átokkal“... „gyilkolt-hőst próbál pótolni“ . .. „nagy halottat“, Jean Jaurés t: a franciát, az idegent, az ellenséget, kinél igazabb testvért a hu­mánum magyar elkötelezettje mégsem találhat: Száznál több oka a magyarnak, Hogy jó testvérnek vallják mindenütt, S száznál több gyász annak a karnak, melynek békéért kellett hullnia. Fáj a szívem s nehéz üzennem És mindeneket meg nem mondhatok, De nagy halott, ölt testvérem bennem Ügy él, mint a gondolat igaza. íme az idegen csillag értelme: a gondolat igazának non possu- m u s a, a fél-kimaradás látszat-átka, mely egyedül képesít ítélő különállásra, ellenállásra: Nehéz idők a jókat irtják Gyönge bajtársak lágy szíveiből, De maradnak, akik kibírják Az időket, igazságot vevén. A magyar perben, mely nem különülhet el a világpertől, Adyt nem lehet nélkülözni. írói halhatatlansága elválaszthatatlan bírói csalhatatlanságától. Egy- gyökerű mindkettő: emberség törvényét vállaló és betöltő. A vád elhangzott, de a per még mindig tart, Ady a halottak élén áll és vádol: a kép komor, de nem elemésztő. Csak az vádolhat, aki ítélni tud. Ady az ítélet bizonyossága, a fellebbezhetetlenség gőgje. Bíró, aki kibírja a várást, a kor­intrikákat és konjunktúrákat, a taktikai fogásokat és megtévesztő politikai szenzációkat, mert vádtól ítéletig változatlan: ember az embertelen­ségben. A várakozó Ady: az igazait tudó Ady, és ha ma Adyt idézzük, akkor mozdíthatatlan szoborszerűségben áll elénk küldetésének és tör­vényének képe: Bóbiskolván lehajtott kardomon, S akkor megint világ lesz a világ Engedem a világot futni S mi, az igazi nagy hatalmak S visszafutni kérőn, hallgatagon. Kirójuk rá a penitenciát. A penitencia-kimondásnál Ady helye és súlya kétségtelen és vitathatatlan. Ő volt 1914 magyar emberségpróbája és így csak ő lehet embertelenség magyar ítélője. Aki a szellemi ellenállás magyar exponense volt, az minden rokon ellenállás erkölcsi tőkéje lehet. Forrás, alap, út és igazolás. Elherdálhatat- lan szellemerkölcs és kikerülhetetlen történelmi kapu. Igazi nagyhatalom: a gon­dolat humánumával ítélő és rendező jövőtudat. Porta hungarica aeterna ... (1939)

Next

/
Thumbnails
Contents