Irodalmi Szemle, 1958
1958/1 - EGRI VIKTOR: Mikor a hárs virágzik (színjáték részlet)
GARAS: Ahol sült galamb repül a szájába... Maga is ezt vallja, Rózsika?... A Zsigát szélnek eresztjük, tíe maga velünk tart, ugye?!... A Sári bíró kezdetnek talán túl nehéz lesz. Kiválasztunk valami más szép darabot. ZSIGA: Csak aztán szövetkezetről, kulákról ne essék szó benne, mert azt már unjuk. GARAS: Ne osztogasd a bölcsességed, mert hamar elfogy. HORVÁTH (jön a kert felől.) 6. jelenet. Előbbiek és Horváth. HORVÁTH (deresedó hajú, mokány, kissé száraz, hallgatag természetű férfi. Az élet, a munka, de főleg a sok hántás keserűvé, zárkózottá tették. Meglepődik, hogy háza udvarán Garast, a szövetkezet agronómusát találja. Némán a konyha felé tart.) GARAS: Jónapot, Horváth bácsi! HORVÁTH (kénytelen-kelletlen megáll): Jónapot!... Engem keres? GARAS: Engedelmével... a dohány miatt jöttem. HORVÁTH: Hozzám? . . . Nem tévesztette el a házszámot? GARAS: Tavasz óta néztem, csodáltam a dohányát. Szebb volt, mint a miénk. Magosabb, egészségesebb levelű. HORVÁTH (némi elégtétellel és büszkeséggel): Észrevette . .. maga, az agronó- mus ? ... Az ő tudós emberük ?! GARAS: Maga a tudósabb, Horváth bácsi. Nekem nincs elég tapasztalatom ... Az iskola sokat ad, de nem mindent. HORVÁTH: Hát ritka a fiatal, aki bevallja . . . Inkább többet akar tudni nálunk, öregeknél... Ez a Zsiga gyerek is ... ZSIGA: Téved, Gazsi bácsi... Én jól megférek az öregemmel. Nagyon jól megértjük egymást. HORVÁTH: Szállj le a magas lóról, Zsiga! . . . Nem ezt hallottam édesapádtól. ZSIGA: Panaszkodott? HORVÁTH: Hát dicsérni éppenséggel nem dicsért... Veszkődik a Tarkával. Nehéz ellés lesz ... ZSIGA: Megyek már, Gazsi bácsi! (Indulóban odaszól Rózsikának.) Gyere te is, Rózsika. RÓZSIKA (követi Zsigát. A kerten át eltűnnek.) GARAS: Eleget óvtuk, gondoltuk a palántáinkat. Fagy se érte őket. A kapát se sajnáltuk. Maga mégis túltett rajtunk. HORVÁTH (minden oktató szándék nélkül, inkább jólesőn, hogy valaki ellenkezés nélkül meghallgatja): Az első hibából ered a többi. A fajta rossz megválasztásából .. . Nem Virginia kell ide a mi földünkbe, hanem Kerti vagy Verpeléti. (Egyre enyhültebben, látva Garas tisztességtudó figyelmét.) Későn is kerültek a földbe a ti palántáitok. Aztán egyenetlen volt a töltés. GARAS: Miért nem tanácsolta nekünk, milyen fajtát termeljünk?... Mikor kezdjük el az ültetést... HORVÁTH: Én, a magángazda adjak tanácsot?... Én legyek okosabb Bartánál? GARAS: Elkéne a tanácsa, mint a falat kenyér. Híre se lenne nálunk a bajnak, ha velünk dolgozna.
