Irodalmi Szemle, 1958

1958/1 - HÍD - SAS ANDOR: Cseh nemzetébresztő a diéták városában

ad kifejezést, mert véleménye szerint csak az lesz képes később a rendelkezése alá tartozókat irányítani, aki maga is végzett alárendeltségben szolgáló munkát.

A gimnáziumi osztályokat humanióra-osztályoknak nevezték, ezek közül elvégezte a felső hármat, majd befejezte tanulmányait a három éves filozófiaiteológiai tagozaton és akkor nem megy el lelkésznek, hanem továbfc) vállal magánoktatást, megélhetési alapot teremt nevelősködés formájában.

A főurak és a tehetős nemesek többsége nevelőt tartott gyermekei mellett s a házi oktatást és felügyeletet végző nevelők valósággal a pozsonyi értelmiség külön csoportját képezték. Virozsil Antal, akivel Palacký egy életre szóló barátságot kötött, szintén nevelő volt annak a Zerdahelyi családnak egyik ágánál, amelynek egy másik ágánál Palacký kapott alkalmazást. A nevelők közül többen neves tudósokká fejlődtek, a nevelőség idején folytatták és befejezték felsőbb tanulmányaikat, vagy önképzésre használták a foglalkozásuk közben adódó szabad időt. így nevelőként indult Szlemenics Pál, a kiváló jogtudós, a pozsonyi királyi akadémia jogi karának és az akkori jogtudománynak dísze, akinek latin nyelvű büntetőjoga 1817-ben jelent meg Pozsonyban.

Palacký kiemelkedett a nevelők közül kivételes tudásával, komolyságával és egyéniségének a gyermekekre gyakorolt igen kedvező hatásával. Buzgó és sikeres önképzőmunkáját mutatják nyelvtanulás terén elért fenomenális eredményei. Pozsonyban egyedül tanult meg franciául, angolul szintén s az utóbbinak elsajátításában segítségére volt a Grasszalkovics hercegnél alkalmazott angol lovászmester. Olaszul is megtanult, a szláv nyelvek közül elsajátította az oroszt, a lengyelt, a szerbet és foglalkozott az ószlávval.

Bár rengeteget olvas, Landes és Schwaiger könyvkereskedők friss szortimentjéből állandóan vásárol s kölcsönkönyvtárukat is használja, nem volt a világtól elidegenedő könyvmoly. Bouterwek, Gibbon, Herder, Mme de Stael könyveit forgatja s azonkívül olvas politikai irodalmat, a cenzúra megkerülésével behozott tiltott műveket is. Eljár kávéházba, hogy a külföldi lapokból már amennyire lehetséges volt, kövesse a világpolitika alakulását. Mint nevelőnek nemcsak a növendékeket kellett tanítania, hanem részt kellett vennie a szülőknél és más ismerős családoknál rendezett összejöveteleken.

Zerdahelyi Károlynéval, akinek Zsigmond fiát és négy rokonát tanította, evvel a kiváló műveltségű nővel együttolvassa Herdert és Mme de Staél könyvét Németországról, s az olvasáshoz magasszínvonalú eszmecsere fűződik az időszerű társadalmi és erkölcsi problémákról. Ismételten megfordul a zenekedvelő Gvadányi gróf házában, ahol kamarazene-estéket tartanak (ez a Gvadányi valószínűleg a Peleskei nótárius szerzőjének a fia). Palacký zenei műveltséggel bírt, ezt a nevelőktől általában megkívánták. Mikor teológusnak készült, megtanulta az orgona játékot, azonkívül szépen zongorázott. Barátai sorában egy tragikus emlékű pozsonyi név fordul elő: Káger Józsefé, akivel Virozsil ismertette meg. 1823 februárjában Palacký utolsóelőtti pozsonyi estjét végleges távozása előtt Virozsil és Káger társaságában töltötte. (Palacký naplóiegyzete 1823. február 9-ről. PLN II. kötet 83. old.)

Virozsil egyik levelében dicséri Káger szellemének elevenségét, derűs kedélyét és kellemes társaságát. (Virozsil levele Palackýhoz 1823. július 7-ről. PLN II. kötet 138. old.) Káger népszerű volt a városban, a demokratikus önérzetű fiatalsághoz tartozott s bekerült a városi tanácsba. Valami lakásügy hivatalos intézése közben vitája támadt grófokkal, ezek tettlegesen megtámadták a fiatal szenátort és a náluk levő botokkal a szó legteljesebb értelmében halálra ütlegelték.