Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-12-22 / 48. szám
2 IPAROSOK LAPJA ellenszenvvel viseltetik az ipari pálya iránt. Ezer és ezer akadályt kell legyőznie annak, aki az ipari pályán boldogulni akar, mert a nagyiparral, a gyárakkal konkurálni flkicsi tökével és kicsinyes eszközökkel nem lehet. A külföldi gyárak óriási üzletkörükkel felölelik a magyar fogyasztóközönség javarészét is s igy még gyáriparunk sem elég erős arra, hogy a külföldi áruk győzedelmes bevonulásának ellent tudjon álni. JJyen szorríorü állapotok között megoldást kellene találni arra, hogy a gyáripar fellendítése mellett a kisiparnak is életképes üzemet ^»emtsünk. A helyzet kulcsát megta\^nL ilyetén módon igen nehéz. gyáripar KuuiVTCtícs^. ^ extensivebb alapokra való fektetése által ^ezernyi munkanélküli exístentiának adjuk meg a létfen- tartás lehetőségét, viszont ez által a kisiparnak szűk körre való szorításával kiütjük a kisiparosok kezéből a kenyeretadó szerszámot. A magyar kisiparosnak helyzete kétségkívül nem irigyelésre méltó. Jparágát rendszerint alig száruk vehető ^tökével csíny es v?Sgtö2ökkel.™TIíFele nincsen, viszont az a vevőkor, melynek pártolására számíthat, nagyrészt hitelre, bár rövid lejáratú hitelre számit. Saját munkásságának szorgalmával legfeljebb a létminimumot keresheti meg, de árra, hogy üzletét a kor, vevöközönsége és saját igényeinek megfelelően nagyobb alapokra fektethesse, semmi kilátása nincsen. A legkisebb iparággal járó aránytalanul nagy kiadások mint üzlet- helyiség, annak bére, napszámok, adó napról-napra nö s ezzel szemben a kisiparos tökéje fogy s lassan-lassan mpgy pusztulásba. A kérdést rendezni csak úgy lehet, ha azt a£ állam a é maga praepotens súlyával rendezi. Magától értetődik, hogy az államnak a kisiparost kell támogatni, mert sokkai inkább Rászorul ez a támogatásra, min] á nagyipar, mely — a mérleg kit serpenyőjébe helyezve — játeyi . könnyűséggel emeli fel a kisipart. Minden erő a nagyiparra hát, természetes is, hogy az aránylag sokkal rövidebb idő alatt sokkal többet produkál, mint a kisipar kezdetleges eszkö- z^tfeT. \ „J A gyáros mindenhez olcsóbban jut, nagyban vásárol, a tömegben lehat mmdenffiS az árát leszállíthatja az eladó, ;mig a kisiparos az ipara vagyjmésterségéhez szükséges anyagokat kicsiben, úgyszólván esetröl-esetre vásárolván, már itt sem eszközölhet semmi megtakarítást. Természetesen ennek arányában a gyárilag előállított árukat sokkal olcsóbban kapja a fogyasztó közönség és ezáltal mindinkább odaszokik. A gyár- tulajdonos nagyiparosnak meg van adva a hosszabblejáratu hitelezés lehetősége is, mig a kisiparos éppen a fent vázolt okok folytán erre nem képes. N De a hitelezésben van az a pont, mely megbénítja a magyar gyáripar boldogulását a külföldi szilárd alapokon álló gyárakkal szemben. A hiteladás tekintetében még a mi gyáriparunk sincs kedvező helyzetben, természetesen összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a helyzeté a -kisiparosénál, de már a külföldi gyárakkal nem képes állani a versenyt. Ezért kénytelen a kiskereskedő olyan áruczikkeket, melyek már nálunk is elöállittat- nak és pedig jobb vagy legalább is olyan jó minőségben, mint külföldön, nem belföldön, hanem a gazdag külföldi gyárostól beszerezni, mert a hazai gyáros nem adhat olyan- hosszn- hiteÜ _miniéi____ kü lföldi. Egy közvetítő intézményt kellene TÁRCZA. Karácsonyi vásár. — Az „IPAROSOK LAPJA“ eredeti tárczája. — Ha az ember unatkozik, vagy kávéházba megy, vagy sétálni indul. Nem szeretem a kávéházba járást, undorodom a kávéházi levegőtől, hol az ember az összegyülemledett füsttől csak a szemét rontja, éppen azért inkább sétálni indultam. Avval a gondolattal indultam el hazulról, hogy majd sétálás közben elfelejtem azt, hogy gondok zaklatnak, mert közeledik a karácsony ünnepe s ilyenkor nős, családos embernek — még ha üres is — meg kell nyitnia a bu- gyellárisát, mert hát a kis Jézuska nem született hiába! s otthon számon kérik az embertől: Mit beszéltél a Jézuskával ? Elindultam tehát hazulról s magamat ifj. Matolcsy Sándor üzletében kellő Postás rum. 5% a postai alkalmazottak segélyegylete javára. számú czigarettával ellátva, kimentem a vasúti állomásig. Azt hiszem, elég hosszú séta (bár már a végén volnék). De elmondom, miket láttam és tapasztaltam sétám közben. Azt már a czimből is tudják nyájas olvasóim, hogy nekem most egy tárczát kell írnom a karácsonyi vásárról, tehát ne csudálkozzanak azon, ha sorrend szerint előveszem városunk kereskedőit s leirom, miket láttam az általuk nagy gonddal elkészített kirakatokban. A legelső kirakat ifj. Matolcsy Sándor kirakata. Van itt minden, ami csak szép és jó. Aranyos dió, füge, czukor, karácsonyfadísz, minden néven nevezhető füszerüzleti czikk. A tulajdonos mosolyogva, büszkén jár le és fel a boltba. Van is oka reá. Neki is hoz a Jézuska karácsonyi ajándékot egy örökös képében, mely bizonyára gyarapítani fogja a fél évszázad óta általános tiszteletnek örvendő név becsületét. A második kirakat Grósz József bu- torraktárosé (másik nevét kérdezzék meg Róth Károlytól). Itt kaphatók (sajnos, nem a helyi) az asztalosipar remekei. Teljes hálóberendezés fiatal házasok számára stb. stb. Mellette egy ékszerész-kirakat van, Kohn Antal az üzlettulajdonos neve. Hogy mily remek dolgok vannak kirakatában, bizonyítja az, hogy ezek megtekintésétől lépett fel Blasek Antal alispánjelöltnek. A sarkon van Kerekes Ödön füszer- és csemegeüzlete. Itt kapható a legfinomabb arábiai tearum, angol sütemény, puro csokoládé, tengeri-kása, mosdószappan, petróleum, olasz gesztenye, konzervek, még csak lópokrócz is. Jakab az üzletvezető kezeit dörzsöli és százszor is üdvözli a belépő vásárlót. Patay József dúsan felszerelt férfi- és nőiczipő-üzletének elhagyása után egy remek női divatterem tűnt szemembe, a Katz Sámuel divatterme. Szebbnél-szebb ruhakelmék, köpenyegek, palettők és gallérok csalogatják a járó-kelőket belépésre. A kirakatban van egy remek menyasszonyi ruha. Vájjon ki lesz a tulajdonosa? Csak az a fájdalom, hogy viselőjéből is anyós lesz valaha. Tóth Daniét fűszer- és csemegekereskedése Nagykárolyban, Fényi-ut fű. g§ t63SÜt6mény6k. UV* Valódi -«I angol rumok, finom teák Á
