Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-11 / 30. szám
IPAROSOK LAPJA 2 Városunk maradt, ami volt; Szat- már pedig az ország egyik legforgalmasabb városává fejlődött. Szatmáron épült törvényszéki palota, állami iskola, vasúti indó- ház, több hasopló állami épület, — városunkban semmi. Nemes grófunk hasztalan sürgette ezeknek megvalósítását, jószándékát meggátolta a politika, melyről nekünk hallgatnunk kell. Ilyen szomorú állapotok uralkodnak ma nálunk. Rajtunk áll ezeken segíteni, mert most alkalmunk van arra, hogy városunk fejlődését elősegítsük. Ezidő szerint nem bonthatjuk ki a zászlót, mert akit a függetlenségi párt elnöksége jelölt, illetve a jelöltség elvállalására felkért: Gróf Károlyi Mihálytól — czikkünk megírásakor a mandátum elvállalása ügyében ezideig határozott nyilatkozat nem érkezett, de eleve figyelmeztetjük mindazokat, akik szivén viselik városunk és annak polgársága érdekeit, hogy ma csak ez legyen a jelszó: „a város érdeke és annak polgárai jólétének előmozdítása!“ . . . Iparosok és kereskedők figyelmébe. Az újonnan megalakult kerületi mun- kásbiztositó pénztár vezetősége felhívja a helybeli és vidéki érdekelteket arra, hogy az 1907. évi XIX. t.-cz. rendeletét szigorúan tartsák be. Tájékozásul ismételten közöljük a bejelentési kötelezetségre vonatkozó szabályokat. Bejelentési kötelezettség. A kötelező biztosításnál. A bejelentést a munkaadó köteles megtenni úgy alkalmazottaira, mint üzemére nézve. A bejentés a kerületi munkásbizto- sitó pénztárnál teendő meg. A bejelentéseket 1907. évi augusztus hó 10-dikéig kell megtenni és pedig visz- szahatólag a julius hó 1-je óta fennállott állapotok feltüntetésével. A bejelentések úgy a betegség, mint a baleset esetére való biztosításra együttesen teendők meg. Azok a munkaadók, kiknek alkalmazottai csupán betegség esetére való biztosításra vannak kötelezve — ezen első bejelentési kötelezettség alól mentesek — ha alkalmazottai valamely betegse- gélyző pénztárnak már tagjai. A bejelentést bejelentési lapokkal, — több alkalmazott bejentése esetén bérfizetési jegyzékkel lehet bejelenteni. Önkéntes biztosításnál. Önkéntes biztosításra való bejelentések ugyancsak a fenti határidőig és módon a kerületi munkásbiztositó pénztárnál teendő meg. Munkaadók kötelessége. 1907. évi julius hó elsejétől kezdve juindén munkaadó, aki 5-nél több munkást alkalmaz, munkás és bérjegyzéket vezetni. Biztosításért fizetendő dijak, járulékok. ügy a betegség — mint a balesetek biztosításáért fizetendő dijak, járulékok számszerinti összege csak akkor lesz tudható, ha az országos munkás- betegsegélyző és baleset biztositó pénztár alapszabályai elkészültek és a pénztár megalakult; — illetve a balesetbiztosításnál az első félévi idő már eltelt. A törvény azonban azt rendeli, hogy betegség esetére való biztositás járuléka az átlagos napibér 2°/0-nál kevesebb és 4%_nál több nem lehet. A betegség esetére való biztositás dijait a munkaadó és munkás egyenlő arányban fizetik, vagyis felét a munkaadó, felét a munkás. Az inasok és gyakornokokért azonban a munkaadó fizeti, de a szüle és gyámmal kiegyezhetik, hogy csak felét fizeti. A baleset esetére való biztositás diját kizárólag a munkaadó fizeti. Megjegyezzük, hogy az alábbi ipari vállalatoknál daczára annak, hogy tagjaik a régi betegsegélyzo pénztárnak tagjai voltak alkalmazottaikat újból kötelesek balesetbiztosítás végett bejelenteni. Azok a vállalatok, üzemek és munkák, melyekre a balesetbiztosítás hatálya kiterjed, a következők : 1. bányák, kohók, sóművek, bányatermékeket feldolgozó egyébb művek, kőfejtő-, homok-, kavics- és agyagtermelő-, kő- és földanyagok törésével és TÁRCZA. Dicsértessék . . . Irta: Bodrogi Zs. Dicsértessék! — szól a legény A papjához nagybúsan — Tisztelendő Uram Atyám! Halottam van az Úrban! Földhözragadt szegény vagyok, Stólapénzt én nem adhatok, Mindenem a búbánat; Megkövetem tisztelettel, Ingyenesen temesse el Az én édes anyámat. Szánja a pap a bús legényt, Szelíden szól hozzája: Nem élhet a levegőből r 1 ■ Az Ur jámbor szolgája. Nekem sincsen semmi ingyen, Meg azután ma amúgy sem Temethetnék tenálad; Esküvő lesz a faluban: Ma esketem, édes fiam, A te hűtlen babádat! A nemzetes ur második házassága. — Ödöan.. — Már az élet sem tud semmi szépet produkálni. Csupa sikkasztás, házasságtörés, meg mit tudom én mi. Csupa merő darócz. Ebből bizony nem igen lehet valami mutatós darabot összeférczelni. Nem is vesződöm vele. Inkább visszamegyek a szépapáink idejébe ; van ott még annyi kincs, hogy csak csodaság, ha nem restel az ember kutatni utána. Csupa édes, szerelmes történetek, csupa merő rózsaszín selyem, habkönnyű velenczei csipke. Ami kárt tett benne a kritikusok ollója, * meg a feledés molya, beszövi-szövögeti a fantázia örökké motolláló pókja arany pókhálóval. Attól még ragyogóbb lesz ! Szinte jólesik elbabrálni vele és megmutatni a mostaniaknak, hogy miképpen lenne jobban. Pedig tudom, hogy a nemzetes ur leszidna a sárga földig, ha megtudná, hogy az ő második házassága történetét hirdetem világgá. Egész életében gyűlölte az emberi állatok három fajtáját: a zsandárt, a finánczot, meg az Írókat. A zsandárt azért, mert elcsípték a szegény legényeket, akik pedig nagyon jó fiuk voltak s elhozták a legszebb nótákat, amik a nagy Alföldön VILLÁNYI VÖRÖS egy liter egy koronáért kapható TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendőrlaktanyával szemben.)
