Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-06-02 / 20. szám
IPAROSOK LAPJA 3 fogadta. — Először a kegyes-tanitórend tisztelgett Titz Antal házfőnök vezetése mellett, majd a kerületi papság nevében Kosztra Ignácz esperes-plébános. Azután az Oltár- és Nőegyesület 25 tagú küldöttsége Báthory Istvánná vezetése mellett. A róm. kath. egyháztanács és iskolaszék 10 tagú küldöttsége id. Vetzák Ede elnök vézetése mellett, végül a Kath. legényegyesület Öt tagú küldöttsége Horváth Jenő elnök vezetése mellett. — Este 6 órakor Dr. Falussy Árpád vizitelt a püspöknél, ki ezen látogatást nyomban viszonozta. Másnap vasárnap reggel 8 órakor misét mondott, mely után kezdetét vette a bérmálkozás. Ötszázon felüli fiúnak osztotta ki a szentséget s a szertartás csak a déli órákban ért véget. Hétfőn délelőtt a leányok bérmálását végezte. 700 felüli leányka részesült a szentség kiosztásában. A bérmálás után a főgimnáziumba látogatott el, hol minden osztályt megnézett és megtekintette a múzeumukat is. A főgimnáziumból visszatérve, a polgármester látogatását fogadta. Délután a róm. kath. fiú- és leányiskolákat látogatta meg és mindkét helyen hosszasan időzött. Innen visszatérve, a kegyesrendi társ- ház és az Oltáregyesület búcsúzó tisztelgését fogadva, kihajtatott a vasúthoz s az este 8 órakor induló gyorsvonattal, kíséretével együtt visszatért székhelyére. ^/£@ g'érüs© zetx I 3*£i ® IIHCo vá? Egy vaggon budai keserüviz a fogyasztási szövetkezet megnyitási ünnepélyére. Iparkiállitásunk! Sasszárnyakon repül az idő, mindennap egy nappal közelebb hozza városunk iparos osztályát ahhoz az ünnepélyhez, amely napon be fogja bizonyítani azt, hogy igenis érdemes arra az általános megelégedésen alapuló bizonyit- ványra, amelyet kiállítani fog a nagyközönség részükre arról, hogy mennyit és mit tud teremteni az az osztály, amely ma áldozatot hoz akkor, amikor kiállítást rendez, mert minden oldalról meg van támadva életexistentiájában meg a munkahiány, meg a drágaság, meg a bérharczok elfajulása folytán. Azok a kiállításra készített munkájukra büsze iparosok, akik szivükön viselik a magyar és helyiipar fejlődését, már utolsó kalapácsütéseiket végzik munkáikon, már pirt csal arczukra a büszkeség, amelyet jól sikerült munkájuk felett éreznek, mert megvannak győződve arról, hogy a kiállítást megtekintő közönség minden tagja elismeréssel fog adózni annak a törekvésüknek, annak az áldozatnak, amelyet hoztak akkor, amidőn sürgős munkájukat félretették azért, hogy a magyar és a helyiiparnak hirt és dicsőséget szerezzenek. szükségleteiket a legolcsóbb ajánlattevőnél szerzik be. E részben még f. hó 3-án ösz- szes gyűlést tartanak, amelyből kifolyólag megszövegezik a közönséghez intézendő értesítést is. Meg vagyunk győződve arról, hogy városunk közönsége méltányolni fogja azokat a körülményeket, melyek a végső szükségben a pihenés nélkül éjjel-nappal dolgozó iparosokat védekezésre késztették. <, Bérmálás városunkban. Dr. Boromissza Tibor püspök f. hó 25-én délután 4 órakor érkező vonattal jött meg Pemp Antal prelatus-kanonok és Hámon Róbert titkár kíséretében. Az érkező főpásztort a pályaudvaron Debreczeni István polgármester a város nevében, Báthory Istvánná az Oltáregyesület és Kosztra Ignácz csomaközi esperes-plébános a kerületi papság nevében üdvözölte, mit a főpásztor igen szívesen fogadott. Azután a mintegy 15 kocsiból álló menet a városba vonult s a templom előtt állottak meg. A templomajtóban Titz Antal kegyesrendi házfőnök, plébános várta Horváth Jenő és Hatvani Péter lelkészekkel. A püspök magára öltvén misemondó ruháját, az összegyűlt hívők között áldását osztva, az oltár elé vonult, hol a szokásos szertartást végezte. Az egyházi funktiók elvégzése után a kegyesrendiek társházában levő szállására vonult, hol a tisztelgő küldöttségeket kedvüen. Hatalmas két állat, megfeszülő sima bőrrel, duzzadt tőgyökkel, valóságos őserőben, ügy oda tartoztak ezek a családhoz, akárcsak a három lompos gyerek, akik most ott -álltak az istálló ajtóban tátott szájjal, belecsimpaszkodva az anyjuk kötényébe. És volt Is mit látniok! Fejes Nagy István uram ingujra vetkőzött, hasonlóképpen a két béres gyerek, egy-kettőre némi kis suttogás után, ami korom csak találódott a kéményben, mind oda került a kenyérszakajtókban az istállóba. Hanem ami aztán következett, az már Fejes vNagy Istvánné asszonyomból is rémült sikoltást csalt ki. De hiába sikongott, hiába visított, alig néhány perez múlva talpig fekete tehén lett a két jámbor párából. Fejes Nagy István uram pedig ott állt előttük mennyei ábrázattal s megelégedetten dörzsölgette össze a tenyereit. Nem ismert volna rá a két jámbor állatra a tulajdon édesanyjuk, sőt mi több, a két jámbor pára maga is erőAsztalos urak szives figyelmébe! | sen kételkedett, hogy vájjon micsodák is tulajdonképen. Hátra-hátra vetették fejüket, bámészan tapadt szemük hirtelen feketére vált öntestükre s vissza- visszabőgtek fel-felvágott farkukra. Fejes Nagy István uram megelégedetten tuszkolta ki feleségét és gyermekeit az istállóból, aztán se szólt, se beszélt, kiült a ház elé a lóczára, rágyújtott a pipára s nagy vígan fiityö- részett. Éppen jó ideje volt, mert már Rezes Márton ur, a félelmes végrehajtó oda ért a portája elé. Vele volt két zsinóros hajdú a rendnek miatta s egy ugrifüles gyerek, hatalmas dobot czipelvén a hátán. Fejes Nagy István megvetően nézett rajtuk végig: micsoda1 hát csak ilyen az állam külső mivolta ?! Nem is átal- lotta, tisztesség ne essék, nagyot köpni az utjok ebbe, aztán még vigabban fütyült tovább. — Adj Isten, Fejes Nagy István uram. — Adjon akinek nincsen! — Hát itt volnánk. Fizet-e kelmed? — Van eszembe ! — Akkor ám visszük, amit viszünk. — Nemkülömben! — volt az egykedvű felelet. Rezes ur, régi kipróbált szokásához híven, egyenesen az istállóhoz tartott, amire Fejes Nagy István uram olyat kurjantott örömében, hogy a dobos-gyerek ijedten eresztette le a földre a nagydobot. De azért felvették az állam jelképező! a jegyzőkönyvet; 2 koromfekete tehén, szokatlanul fénytelen szőrrel. Mikor a faluban hire ment, hogy Fejes Nagy István uram hogyan tette csúffá az államot, egyszerre felszökött az értéke a legmagasabb numerusig. Tódult a falu népe a két jámbor állat látására s egyhangúan elismerték István uramról, hogy rettenetes agyafúrt ember! Fejes Nagy István uram könyökig vájkált a dicsőségben. Most már Kerekes Andrásnál is nagyobbnak tartotta magát, egyébb emberfiával pedig csak a vállán keresztül beszélt. Pedig hátra (UNIX szavatolt tiszta, Isaplxató TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyávalszemben.)
