Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-04-14 / 13. szám
IPAROSOK LAPJA I. évfolyam. 13-ik szám. Nagykároly, 1907. április 14. Társadalmi hetilap l\ Nagy károlyi- Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye. eljelenik icrxinden vasárnap Szerkesztőség: Gróf Karolyi György-tér 24. szám alatt. ’•V; r Kiadóhivatal:- Sarkad! N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő bizottság : Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Lap tulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . . . . . v5 K — f. Fél évre _ . . . , . . . 2 K 50 f.x Negyedévre ... . . . . I K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f. HIVATALOS RÉSZ. Pályázat tanulmány-utazási ösztöndíjakra. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet sa kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által évenként 'a kamarakerületbeli iparosiaknak adományozandó egy 600 (Hatszáz) koronás tanulmányüti ösztöndíjra ; úgyszintén a kamara által iparos és kereskedöifjak részére rendszeresített négy, egyenként 300 kór.' tanulmány- úti öszlöndijra.' A pályázati kérvények: 1907. évi május 1-ig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók, be. Az utazás vagy tanulmányi munkába állás az 1907. év második felére tervezendő. Pályázati feltételek az' ipartestület helyiségében megtekinthetők. Pályázat ipari munkások jutalmazására. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó ' magaviseletének jutalmazására rendszeresített száz koronás állami jutalomdijakból a, debreczeni kamara területére' eső 5 ily jutalomdij eladományozására pályázatot hirdet. A jutalmazandó munkások mindegyike á jutalomdijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A szabályszerűen felszerelt kérvényeket a munkaadók tartoznak a debreczeni Kereskedelmi és Iparkamarához 1907. évi június hó 1-ig benyújtani. Pályázati feltételek az ipartestület helyiségében megtekinthetők. vi. Pályázat iparos és kereskedő & szakiskolai ösztöndíjra. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet az 1907—8. tanév folyamán a felső kereskedelmi es ipari szakoktatás czéljait szolgáló nyolcz iskolai ösztöndíjra. Ez ösztöndíjak közül négy egyenkint 180 koronás, további négy pedig egyenkint 120 koronás, legzen. A pályázati kérvények 1907. julius hó 15-éig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Pályázati 1 feltételek p az ipartestület helyiségében megtekinthetők. Pályázat felső keresk. iskolai tan- dijmentességi kedvezményekre. a debreczeni ■ kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a debreczeni felső kereskedelmi iskolánál rendelke- résre álló két tandijmentességi kedvezményre. Pályázati kérvények 1907. évi julius hó 15-ig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Pályázati feltételek az ipartestület helyiségében megtekinthetők. Fogyasztási szövetkezetek. Nagykároly, 19Q7. ápril 14. A magyar kereskedők évek hosz- szu sora óta állandóan a legelszán tabbán küzdenek a fogyasztási szövétkezetek-ellen,; melyek sajátságos körülmények között vertek gyökeret a magyar talajban. A felekezeti gyülölség egyik mozgató rugója' a szövetkezetek fejlődésének, másrészt pedig a legkizsák- mányolóbb gazdasági politika vezeti a mi agráriusainkat. Bebizonyosodott, hogy a szövetkezetek éppen azoknak ártanak a legtöbbet, akiknek —í az ő állításuk szerint — használnak. A szövetkezet azonban nem azoknak használ, akiknek megcsinálták, hanem azoknak akik csinálták. Erről az önző eljárásról rántja le a leplet egy most megjelent s~ legközelebbi számunk-- ban kivonatban* közlendő munka, melynek tartalma annál inkább is felkölti érdeklődésünket, mert a szerző legkevésbé sem vádolható merkantilista velleitásokkal, tisztán tudományos szempontból bonczol- gatja és éles kritikája teljes valójában tárja fel a szövetkezetek belső világát. Miért éppen a fogyasztási szövetkezeteket gyártják a mi apostolaink éS' miért nem a tej-, gyümölcs-, főzelék- stb. szövetkezeteket, holott ez utóbbiak sokkal hasznothajtóbbak a polgárságra nézve ? Ezt a nagyfontosságu kérdést veti fel a szerző és- meg is találja ennek a kulcsát. A magyar fogyasztási szövetkezeti intézmény — úgymond —- nem a nép vállalkozása, hanem a három szövetkezeti központé és a közegeiké, valamint a kezdeményező hivatalfőnökök, papoké és földesuraké. Alapjában véve nem is olyan rósz üzlet, nem kell hozzá egyébb, mint Cssüsis a. i^ölgr-sreüset éxd.els:li, Katz Sámuel Nagykárolyban, a Gróf Károlyi György-téren levő női divattermébe a tavaszi újdonságok megérkeztek! — Dús választék palettók, ' gummiköpényegekben, bel- és külföldi gyapjú-kelmékben.
