Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-06-12 / 11. szám
2-ik oldal IPAROS LAP tében Dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága ünnepi beszéd kíséretében a kiállítást meg fogja nyitni. A kiállítás nyitva: Reggel 9 órától 1-ig, délután 3 órától 6-ig. — Rendező-bizottság: Kinczel János ipar- testületi elnök, mint a kiállítás elnöke. Debreczeni István polgármester, a Magyar Védő-egyesület elnöke. Marián Ferenc ipartestületi alelnök, mint a kiállítás igazgatója. Dr. Tóth Zoltán ügyvéd, a Magyar Védőegyesület titkára. Miks József pénztárnok. Kabelik Gyula jegyző. Bakos Sándor, Bálintfi József, Csókás László, Drágus István, Farkas István, Ferenczi Lajos, Fetzer János, Fleisz János, Hancsis Illés, Haufel Sámuel, Hermann Sámuel, Janiczki György, Karászi Lajos, Kalina Ferenc, Komódi Lajos, Komáromi István, Kovács Lajos, Luczay János, Marián Gyula, Meszesi Ferenc, Nagy Jenő, Nágele Ferenc, Némethy Sándor, Orosz János, Szendrei Jenő, Szikszai Kálmán, Timkó József, Tivadar József, Török István, Vadnay György, Valuka Antal rendező-bizottsági tagck. Ipartörvényünk. i. Egy paragrafus, amit az I. fokú Iparhatóság nem alkalmaz. Az utóbbi években sok gondot okozott a hatóságoknak az, hogy a munkások terrorizmusát nem tudták féken tartani, mert nem volt hozzá meg azon törvényes eszköz, mellyel az apróbb túlkapásokat megbüntetni lehetett volna. Maguk a szociálisták kellő módon vannak és voltak preparálva törvényeinkkel; ha tettlegességre nem került terrorizmusuk, tudták jól, hogy van nyitott ajtó, ahol kimeneküljenek az igazságszolgáltatás büntető keze alól, tehát az erőszak helyett, a fenyegetéssel tartották magukhoz láncolva a naiv munkástömeget. Fenyegetésért, mert ezt pusztán szóval tették nem büntette egyetlen hatóság sem az uszitókat, úgy gondolkozott a hatóság : azzal, hogy fenyegetve van valaki, még nincs főbeverve. Törvény nincs a fenyegetésre, ha van, az is hiányos, ugyanis addig a büntető törvényköny 177. §-át alkalmazták azok ellen, akik szóval, vagy tettel bántalmazták, vagy erőszakkal fenyegették, a sociál elvektől el nem vakított munkásságot. Ez a hires 177. §. igy szól : 177. §. A magánosok elleni erőszak vétségét követi el, és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, a ki a munkabér fölemelése végett valamely munkás vagy munkaadó ellen erőszakot követ el, azt szóvál vagy tettel bántalmazza, vagy erőszakkal fenyegeti. Ugyanezen büntetés alá esnek azok is, a kik a gyárak, műhelyek, vagy azon halyiségek előtt, a hol munkások dolgoznak, vagy a munkaadó, munkavezető lakása, illetőleg tartózkodási helye előtt csoporjunius 12. tosulnak a végett, hogy a munka megkezdését, vagy folytatását megakadályozzák, vagy pedig a munkásokat a munka elhagyására bírják. Ez a paragrafus már több uszitót juttatott megérdemelt helyére, de csakis az esetben lett ítélet hozva, ha bebizonyítható volt a tettleges az erőszak. Az egyszerű fenyegetésért még nem igen lett megbüntetve senki, de az iparhatóság ezen fent említett paragrafus alapján nem is büntethet, mert annak alkalmazása a bíróságok jogkörébe tartozik. Átlapozva az ipartörvényeket, látunk abban is egy paragrafust, amelyet már az iparhatóság is alkalmazhat, ahol a fenyegetésért büntetést is mérhet ki, sőt világosabban van a fenyegetés megbüntetésére alapul szolgálható cselekmény leírva, mert azt mondja e paragrafus : (Ipartörvény 164. §.) Aki a 162. §-ban említett összebeszélések és egyezmények létesítése, terjesztése, vagy foganatosítása céljából, a mnnkaadókat, vagy munkásokat, illetőleg segédeket szabad akaratuk érvényesítésében fenyegetés, vagy tettleges bántalmazás által akadályozza, vagy akadályozni törekszik; az, amennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna, 300 írtig terjedhető pénz- büntetéssel és 30 napig terjedhető elzárással büntethető. Tehát ipartörvényünk 164. §-a alapján büntethet az 1-ső fokú iparhatóság is, sőt e paragrafus sokkal világosabban beszél, mint a btk. 177. §-a és a szociálisták terrorizmusát jobban ellensúlyozza, mert ameddig a büntető törvény 177. §-a szerint a munka egyenes megakadályozásról van említés téve, addig az ipartörvény 164. §-a szerint egy hónapi elzárásra ítélhető az is, aki nemcsak megakadályozza a munkát, hanem aki szóval való fenyegetés utján megakadályozni törekszik a munkát. Ezt a 164. §-t félremagyarázni aztán nem lehet, mert aki boykot alá helyezéssel, szakegyleti törléssel fenyeget, „bárcás“-nak csúfol, árulónak bélyegez egy munkástársát azért, mert sztrájkolni nem hajlandó, az már „szóval való fenyegetés utján megakadályozni törekszik“ az illetőt „szabad akaratának érvényesítésében“, vagyis a munka folytatásában, tehát büntetendő cselekményének minden kritériuma fennforog, bizonyítás esetén az első fokú iparhatóság kimérheti az egyhavi elzárást, amely elég súlyos büntetés ahoz, hogy az országosan beállott ipari válságra enyhítő befolyással legyen. Az emlitett ipartörvény hatályon kívül helyezve nincs, még sem lett alkalmazva egy esetben sem annak 164. §-a. Pedig ennél jobb paragrafust még az alkotandó sztrájktörvénybe sem iktathatunk. 11. A segédek büntetlenül szöknek meg a munkaadótól. Gyakran fordult elő, különösen az utóbbi években, hogy a segéd minden különösebb ok nélkül otthagyta a munkaadóját a törvényes felmondás nélkül, még oly esetben is — és ez a leggyakoribb eset volt — amikor az illető segéd munkaadójának tartozott.
